Nem olcsó az automatizálás, de megéri

Az okos gazdálkodás egyet jelent az olcsóbb gazdálkodással, mivel a precíziós termeléssel hektáronként akár 60-70 ezer forinttal nagyobb eredmény érhető el, valamint növekedhet a jövedelem, mérséklődhet a környezetterhelés – hangzott el nemrégiben a Kossuth rádióban.

Zöldréti Attila agrárközgazdász elmondta, kimutatások igazolják, hogy Magyarországon az egy hektárra eső jövedelmezőség még mindig jóval alacsonyabb, mint az EU gazdagabb, hatékonyabban termelő országaiban. Hozzátette, ezért van szükség erre a technológiai lépésváltásra, melynek segítségével utolérhetjük, sőt, egyes területeken akár meg is előzhetjük versenytársainkat.

– Becslések szerint az élelmiszerigény hatvan százalékkal fog megemelkedni, ezzel ellentétben azonban a termőföldek területe nem nő, és a vízkészlet is folyamatosan csökken, ezért megkerülhetetlen kihívás az, hogy digitalizációval a hatékonyabb termelés irányába mozduljon el Magyarország – hívta fel a figyelmet a szakember.

Pribelszki Péter, az Agro-Békés Kft. ügyvezetőjének tapasztalata szerint a mezőgazdasági termelők részéről megvan az igény a gép- és eszközfejlesztésre. Elmondása alapján eltolódott a mezőgazdasági gépberuházás a precíziós gazdálkodás irányába, az ügyvezető ezt alátámasztva elárulta, a vállalat éves eladott traktorainak több mint felét már automata kormányzással ellátott, tehát precíziós gazdálkodásra alkalmas kivitelben értékesítik.

Hozzátette: a munkagépeknél, például a vető- és permetezőgépeknél is ugyanez a tendencia, ott is a precíziós eszközöket keresik a gazdák. A szakember szerint egy olyan talajművelő géppel, melyet egy 2,5 centis pontosságú automata kormányzással ellátott traktor húz, jelentős költségmegtakarítással számolhat a gazdálkodó.

Pribelszki Péter példája szerint egy ilyen precíziós eszköznek a beruházási költsége nagyságrendileg 2,5-5 millió forint. Ez az összeg pedig két-három év alatt megtérülhet, mivel kevesebb lesz az üzemanyag-fogyasztás, ugyanis elmaradnak a rávetések, a dupla művelések.

– Egy tízméteres művelőeszköznél a gépkezelőtől nehezen lehet elvárni, hogy kizárólag a szemére hagyatkozva ne műveljen meg kétszer egy-egy sávot. Az ilyen duplán művelt talajsávok pedig mind-mind kidobott gázolajpénzt, elpocsékolt üzemanyagot jelentenek – részletezte a társaság ügyvezetője.

Hasonló példával élt Kozsuch Kornél, az agrárkamara megyei általános alelnöke is. Mint elmondta, a robotkormány és az autópilóta alkalmazása legalább nyolc-tíz százalékkal növeli a gépi munkák teljesítményét.

– Figyelembe kell venni, hogy az automata kormányzás nem fárad, így a különféle munkaműveletek sokkal könnyebben,és precízebben végezhetők el, a munkaszélesség növelésével pedig a költségek is csökkennek – árulta el a kamara alelnöke.

Hozzátette: megyénkben is megtalálható a legújabb technológia, és a helyi gazdálkodók is egyre nagyobb számban keresik és használják ezeket. A kamara pedig elhivatott abban, hogy segítse a gazdálkodókat a precíziós gazdálkodásban. Többek közt az információ- és adatátadásban, valamint az oktatásban, a legmodernebb tudás közvetítésében vállalnak szerepet.

Kisebb üzemméretnél is megéri

A tavalyi mezőhegyesi II. NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow egyik nyílt beszélgetésén számolt be Lágler Richárd családi gazdálkodó saját tapasztalatairól a precíziós gazdálkodással kapcsolatban. A gazda elmondta, nem ért egyet azokkal, akik szerint kisebb üzemméretnél nem éri meg ez a fajta gazdálkodás.

Hozzátette: elsőként differenciált tápanyag-kijuttatást és differenciált talajjavítást valósítottak meg, a hagyományos talajmintázást pedig felváltotta a műholdas képelemzés alapján történő mintázás. A gazdálkodó elárulta, saját maga készíti el a talajtérképeket és a tápanyag-kijuttatási terveket, és elvégzett egy precíziós gazdálkodási szakmérnöki képzést.

Gazdatársainak azt tanácsolta, hogy ne ruházzanak be olyan gépekbe, melyek nem alkalmasak precíziós technológia alkalmazására.