Aszálykonferenciát rendeztek Gyomaendrődön

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége közös rendezvényén többek között a termőföldek vízhiányának megelőzéséről, annak kezeléséről, valamint az aszályos időszakban történő eredményes gazdálkodásról esett szó.

Az aszály témakörét középpontba helyező konferenciasorozat Békés megyei állomásán Toldi Balázs, Gyomaendrőd polgármestere, valamint Kozsuch Kornél, a NAK Békés megyei alelnöke köszöntötte a résztvevőket, akik ezt követően dr. Gyuricza Csabától, a NAIK főigazgatójától megtudhatták, hogyan lehetséges vízhiányos időszakban is eredményesen gazdálkodni.

Gyuricza Csaba előadásában hangsúlyozta, a szárazság és a mostani időszakra jellemző vízbőség kialakulása szorosan összekapcsolódik. Éppen ezért az aszályos időszakok kezelésében a helyes agrotechnikai módszerekkel történő megelőzés az első és legfontosabb teendő, amelyet minden eredményesen boldogulni kívánó gazdának érdemes megismernie és elsajátítania. Évről évre jelennek meg ugyanis olyan természeti jelenségek, amelyek miatt át kell alakítani a mezőgazdaság szemléletmódját. Eltűnőben van a négy évszakos rend, egyre több a szélsőséges időjárási esemény, amely miatt lassan a télből rögtön a nyárba érkezünk. Mindezek miatt folyamatos technológiai újításokra van szükség – fejtette ki Gyuricza Csaba.

A szakember, a klímakárt okozó talajművelési szokások közül kiemelte a nyári szántást, a vízvesztő, teljesítményt rontó tarlóművelést, az őszi szántások rossz minőségét és a felszínvédelem hiányát a nyári hónapokban. A NAIK főigazgatója szerint az aszály elleni védekezés leghatékonyabb technikai eszköze a precíziós gazdálkodás. Hangsúlyozta, a termőföld nedvességének megőrzését kell kitűzni első számú feladatként, hogy csökkenjen a vízhiányból adódó veszteség, hiszen mint említette, hazánkban jelenleg a talajba kerülő nedvesség 50 százaléka úgy tűnik el, hogy az nem hasznosul a mezőgazdaságban.

Bozán Csaba, az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet igazgatója arról beszélt, milyen szerepe van a belvízgazdálkodásnak aszály idején. Előadásából kiderült, a magyarországi termőterületek mintegy 2 százalékát tudják öntözni, a fennmaradó 98 százalékos területen szárazgazdálkodást folytatnak. Az sincs a mezőgazdaság segítségére, hogy hazánk 23 bejövő, míg ezzel szemben csupán 3 kimenő folyó vizével gazdálkodhat. Az aszály kialakulásának előzményeiről szólva elmondta, régen Magyarország a vizek országa volt, ahol az árvíz és a belvíz keveredtek egymással. Majd a folyószabályozásokat követően a csapadék nem tudott visszajutni a medrekbe, ezért mintegy 50 kilométer hosszúságú csatornát építettek hazánkban, melynek eredményeképpen kiszárították az Alföldet.

Bozán Csaba a konferencián többek között a termőhelyek megismerésére hívta fel a figyelmet.

– Tudom, hogy minden gazdálkodó úgy ismeri a földjét mint a tenyerét. Ebből kifolyólag mindenki tudja, hol van víznyomásos vagy éppen szikes terület, melyeket tábla szinten külön kell kezelni. A talaj vízháztartását javító technikákkal lehet módosítani a talaj szerkezetét úgy, hogy az a belvíz egy részét befogadja. A hirtelen lezúduló csapadék napok alatt eltűnik a rendszerben. A belvízgazdálkodással az a célunk, hogy minél több vizet beeresszünk a talajba, ott tározzuk, és ettől kezdve hetekig, hónapokig, akár évekig is hasznosítható lehet az a többletvíz amelyet megpróbálunk a talajban tárolni. Ha mindezt jól végezzük, a növény minél régebbi vízhez is hozzáférhet egy-egy aszályos időszakban – fogalmazott Bozán Csaba.

A gyomaendrődi után még két további helyszínre látogató rendezvénysorozat célja, hogy annak tapasztalatait a NAIK egy közérthető kiadványban összegezze, majd azt nyomtatásban és online is elérhetővé tegye a hazai gazdálkodók számára.

A képen: Bozán Csaba, Rákóczi Attila a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója, Toldi Balázs, Kozsuch Kornél és a pulpitusnál Gyuricza Csaba