Megérkezett megyénkbe a hideg, de a hó még hiányzik

Decemberben 7-9 Celsius-fokkal volt enyhébb idő az átlagosnál. Ilyen tartósan, ennyire enyhe idő rendkívül ritka – közölte a napokban az Országos Meteorológiai Szolgálat, megjegyezve: idén nem vált be a népi időjóslás, Katalin hiába locsogott, karácsony nem hozott fagyot, havat pedig pláne nem.

A közlemény szerint a talaj felszínhez közeli rétege országszerte vizes, és megyénk, valamint Szeged környékének kivételével túltelített. Hozzátették, növényi kultúrák szempontjából a téli túlságosan enyhe idő nem ideális, megzavarhatja az érzékenyebb fajták nyugalmi állapotát. Ráadásul a kórokozók, kártevők ritkulásához is hiányzik a tartós hideg, a szántókról a hó.

Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke elmondta, az igazi veszélyt azt jelentheti, ha rövid idő alatt nagy hőingadozások következnek be, ez nagyobb károkat okozhat. Amennyiben a meleg időszakot kemény fagyok követik, az veszélyeztetheti az őszi vetésű szántóföldi növényeket is. Különösen az őszi káposztarepce fiatal hajtásait érhetik komoly károk.

Hangsúlyozta, az utóbbi években egyre nagyobb kihívást jelent a növényvédelem, mivel a téli meleg hatására egyre több az áttelelő kártevő és kórokozó, melyek a téli hideg hiányában gond nélkül túlélnek, és a tavaszi kedvező körülmények beálltával azonnal károsítani, fertőzni kezdenek. Az elnök szerint erre a gazdáknak – ha az időjárás az eddigiekhez hasonló marad, és nem lesz komolyabb fagy – az idei évben is fokozottan kell majd figyelniük.

Barabás Béla, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség titkára kiemelte, a hó és a jelenleginél hidegebb idő – mínusz 15-20 fok – is jót tenne a földeknek, mert ez utóbbi ritkítaná a kártevőket. A hótakaró pedig ekkor lenne fontos, a téli csapadék alatt a növények a keményebb hidegben is védve lennének. A téli felkészülésről, az őszi munkákkal kapcsolatban úgy fogalmazott, a tél beállta előtt a gazdák végeztek azokkal, az őszi időjárás ugyanis kedvező volt a vetéshez és a talajmunkákhoz is.

Az általunk megkérdezett gazdák is hasonlóképp nyilatkoztak. Elmondták azt is, hogy a téli időszak többek közt a mezőgazdasági gépek tavaszi­ felkészítéséről szól: ekkor végzik el a szükséges karbantartásokat, javításokat azokon.

Ancsin István a megyeszékhely környékén gazdálkodik, szerinte a legtermészetesebb állapot az lenne, ha legalább egy hónapot hó alatt töltene a búza. A decemberi, melegebb, már-már tavaszias időjárás véleménye szerint nem tett jót a kalászosnak, ekkor már hibernált állapotban kellett volna lennie a fejlődő növényeknek. Bozsár Tamás gazdálkodó úgy fogalmazott, a szántásokra kellene a téli csapadék és a keményebb hideg, azért hogy a szántáskor visszamaradt rögöket a fagy szétporlassza, ezzel is elősegítve majd, hogy tavasszal jobb magágyat lehessen készíteni a különböző növényi kultúráknak.

Eddig elegendő csapadék hullott

Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt.

Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hónap végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére. Az ország jelentős részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül, sokfelé kissé a fölött jár, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Már csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele van lemaradásban, de ez most problémát nem jelent, tavaszig van idő a nedvesség pótlódására.