Hol az aszállyal, hol a belvízzel kellett megküzdeniük a békési gazdáknak

Dr. Kulcsár László kiemelte, mivel tavasszal száraz talajba került a mag, a kelés vontatott volt. Előfordult, hogy egyes táblákban újra kellett vetni. A belvíz tavaly foltokban az egész megye területén megjelent, de az északi részeken (Szeghalom, Füzesgyarmat és környékük), ahol kevésbé jó vízháztartású talajok vannak, a napraforgóban érzékeny károkat okozott.

– Megyénkben becslésünk szerint a tervezett vetésterületnél tavaly ősszel öt-tíz százalékkal kevesebb valósult meg az időjárás miatt – hangsúlyozta az elnök. – Az elhúzódó napraforgó- és kukoricabetakarítás hozzájárult, hogy a búza elvetése is hosszabb időszakban valósult meg.

Október első dekádjában kezdődött a csapadékos időjárás, és a vetés üteme innentől kezdve akadozott.

Egy-két napig lehetett vetni, majd megint esett, és ez így ment decemberig. A gazdák célja nem is lehetett más, hogy a mag a földbe kerüljön annak ellenére is, hogy ideális magágyról nem beszélhettünk. Sok gazdálkodó szórva vetette el a magot, mivel a vetőgépet a sáros talajon lehetetlen volt használni.

Összességében elmondható, hogy a korán és az október végéig elvetett búzatáblákon a növények jól fejlettek, a később elvetettek nagyobb része közepesnek mondható.

Dr. Kulcsár László kitért arra, a búzavetésnél felmerülő problémákkal az őszi árpánál is szembe kellett nézni. Azzal a különbséggel, hogy arányában többet tudtak elvetni, mint a búzából. Rozsból alig 300 hektár található a megyében, ennek is a nagy részét szilázsként vagy zöldtakarmányként hasznosítják egyes tehenészetek. Tritikálét főként a növénytermesztés mellett állattenyésztéssel is foglalkozó gazdálkodók vetettek őszi búza helyett.

A mag időben a földbe került, a növényállományok jónak mondhatók.

Az őszi káposztarepce is többségében jó állapotban van, főleg az előző évekhez viszonyítva. Igaz, hogy porba vetették, de még épp időben megérkezett a csapadék, aminek következtében nagyrészt nyolc-tíz levelesek a növények. Amit később vetettek el, ott kisebb, négy-hat leveles az állomány egy vízhiányos időszak miatt.

– A múlt év rendkívüli volt az ügyintézésben, 88 százaléka telefonon, elektronikus úton bonyolódott. A falugazdászok 9215 egységes kérelmet nyújtottak be Békésben, 225 esett egy emberre – ecsetelte az elnök. – Ez a fajta ügymenet minőségét tekintve nem maradt el a korábbi évekétől, a gazdálkodók pedig partnerek voltak. A gazdatársadalom optimizmusát tükrözi a Békés megyei földvásárlási kedv. A korábbi évekhez hasonlóan intenzív volt a földforgalom, ennek megfelelően 2734 szerződést bírált el földbizottsági jogkörben a NAK megyei elnöksége. A termőföldárak megyénkben is kisebb mértékben emelkedtek.

Dr. Kulcsár László beszélt arról, hogy

a különleges helyzet különleges válaszadásra késztette a NAK-ot is.

Tavaly áprilisban a gazdasági élet fontosabb szereplői által megalakult a Békés Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoport. A megyében jelentkező problémákra reagáltak, szükség esetén pedig az országos fórum segítségével avatkoztak be. Példás volt az együttműködés a megyei kormányhivatallal, köszönhetően Takács Árpád kormánymegbízottnak és dr. Rákóczi Attila főigazgatónak is.

– A szakképzési szakterületen a tervek között szerepelt számos szakmai rendezvény (például SzakmaSztár, Őszi Pályaorientációs Programhét). A vírushelyzet sajnálatosan csak szűk lehetőséget adott számunkra, így júliusban a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. közreműködésével sikerült megszerveznünk a Szakmakóstoló Hetet, köszönhetően Lázár Jánosnak, a ménesbirtok kormánybiztosának és Kovács Norbertnek, a társaság vezérigazgatójának is – hangsúlyozta az elnök.

– A gazdák környezetvédelmi képzését célzó projekt Békésben országosan kiemelkedő eredményeket mutatott fel, ugyanis több mint ezer gazdálkodó képzését végeztük el határidőn belül. Fontos program volt tavaly a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a NAK szervezésében megvalósult Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági kezdeményezés. Szorgalmas, hozzáértő gazdáink most is példát mutattak szolidaritásból. Az öt gyűjtőponton 106 adományozó révén 33 tonna gyűlt össze, mely kiegészült pénzfelajánlásokkal. A 22,1 tonna csomagolt lisztből 14 tonna a megye rászoruló családjait szolgálta, 8,1 tonna Böjte Csabához, a Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz jutott el. Örömmel értesültünk arról is a múlt év végén, hogy Erdélyi Istvánnak, a NAK megyei elnökségi tagjának, a szarvasi Gallicoop Zrt. egykori vezérigazgatójának ítélte oda a Portfolio Csoport szakmai zsűrije az Agrárgazdaságért díjat kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

Csökkent a jégszemcsék mérete

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke szólt a jégkármérséklő rendszer (Jéger) jelentőségéről is. A talajgenerátorok az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztására lépnek működésbe, a zivatarok kialakulása előtt két-három órával. A generátorok acetonos ezüst-jodidot párologtatnak el. A hatóanyag a feláramlással a felhőkbe jut, és ott növeli a jégszemcsék számát, ezáltal csökkenti a méretüket.

A védekezési időszak április 15-től szeptember 30-ig tart – ecsetelte dr. Kulcsár László. ؘ– A Jéger rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére, alaptalan a félelem, hogy emiatt nincs eső, vagy, hogy ennek következtében van aszály. A védekezéshez használt ezüst-jodidnak nincs semmilyen ismert káros hatása az emberre és a környezetre nézve, a hatóanyagot a gyó­gyászatban és az ivóvíztisztítás során is alkalmazzák.