Fellépnek a műhúsok ellen

A tejtermelésben és a tejtermékek előállításában élen jár megyénk, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen eredményeket hozott a kutatás. Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója kiemelte, a fő cél az volt, hogy megértsük a tejtermék-fogyasztási szokásokban bekövetkező változásokat, és azt, hogy mi az oka a jelenleg még kis piaci részesedéssel bíró növényi alapanyagból készült italok/termékek gyorsuló térnyerésének.

Arra is választ szerettek volna kapni, miért hajlandó a vásárlók egy szűk rétege a hagyományos tejtermékekhez képest jóval többet fizetni ezekért az árukért.

– Az adatok tükrében egyértelmű, hogy a növényi alapú árukat nem a tejet és a tejtermékeket kiváltó, azokat teljesen helyettesítő kategóriaként kezelik az emberek. Sokkal inkább úgy tekintenek rájuk, mint ezek mellett fogyasztható, plusztermékekre – hangsúlyozta Harcz Zoltán.

– A növényi alapú élelmiszereket főként a nők fogyasztják, vásárolják, és ez kihat a család többi tagjának étkezési szokásaira is. A motivációknál szerepel az egészséges életmódra, táplálkozásra való törekvés, illetve az, hogy valamilyen tejterméknél egészségügyi érintettség áll fent. A változatosabb étkezés iránti igényt, valamint a fenntartható fejlődéshez történő hozzájárulás érzetét is mutatták az eredmények.

A kutatásból az is kiderült, hogy a növényi alapú termékeket nem fogyasztók ezeket a portékákat túl drágának ítélik, ráadásul nem is tartják igazán finomnak.

Fentieken túl úgy vélik, ez az egész csak egy múló divathóbort. A megkérdezettek kétharmada egyetértett azzal, hogy a tej és a tejtermékek nélkülözhetetlen elemei az egészséges táplálkozásnak, illetve, hogy ezekre az emberi szervezetnek minden életkorban szüksége van, mindemellett finomak és táplálók is.

Harcz Zoltán elmondta, a terméktanács megoldandónak tartja a fogyasztók megfelelő tájékoztatását, hogy a valódi tejtermékeket és az ezeket helyettesítő, növényi alapú italokat, árukat egyértelműen megkülönböztessék.

Az ételallergia miatti egészségügyi problémákra maga a tejágazat is aktívan keresi a válaszokat, a háttérben komoly kutatásfejlesztési tevékenység zajlik. Mára már szinte minden kategóriában megtalálhatóak a magas minőségű, laktózmentes termékek, legyen az tej, tejföl, vaj, túródesszert vagy sajt, amelyeket a laktózérzékenységgel küzdők is bátran fogyaszthatnak.

Anélkül, hogy kompromisszumot kellene kötniük a termékek ízében, állagában, felhasználhatóságában a „normál” tejtermékekhez képest.

A tej és tejtermékek piaca az új áruk számát tekintve világviszonylatban egyike a leginnovatívabb ágazatoknak és folyamatosan növekszik.

A Baromfi Termék Tanács, a Hússzövetség, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Tej Terméktanács, valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet határozottan felszólalt azért, hogy az Európai Unió ne engedje az élelmiszerek megtévesztő elnevezését, a trükközést.

Dr. Kulcsár László, a NAK megyei elnöke elmondta, a hazai állattenyésztőket és hús-, tejfeldolgozókat képviselő szervezetek határozottan támogatják azt a javaslatot, mely az Unió egészében korlátozásokat vezetne be. Megtiltaná például olyan kifejezések használatát, mint a joghurt (vagy túró) stílusú, sajtutánzat, tejszín ízű, laktózmentes tejhelyettesítő, sajtszerű. A tejet nem tartalmazó áruknál a tej, tejtermék név ne lehessen feltüntetve.

– Továbbra is az a célunk, hogy semmilyen módon ne lehessen megtéveszteni a fogyasztókat, és húsnak, kolbásznak, steaknek csak az állati eredetű termékeket hívhassák

– emelte ki dr. Kulcsár László.

– Az olyan növényi alapú tejtermékutánzatok, mint például a cheddar/parmezán/gouda ízű növényi tömb, a mylk, a vajas ízű margarin vagy a szójagurt elnevezései körül is igen nagy a tejtermelői felháborodás. A világban sokfelé kísérleteznek növényi és genetikailag módosított anyagokból összeállított, húshoz hasonló állagú, és hasonlóképp fűszerezhető áruval. Ahogy genetikai manipulációval, laborban gyorsan előállított húshelyettesítőkkel és műhúsoknak hívott kreálmányokkal is.

Határozottan ellenezzük azt, hogy ezen termékek nevében bármilyen formában is szerepeljen a hús szó.

Tisztességes, következetes marketingtevékenységet kérnek, várnak el

Az agrárkamara megyei elnöke kiemelte, a Copa-Cogeca – az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek – és társszervezetei tavaly ősszel nyílt levelet tettek közzé Hívjuk az ásót ásónak! címmel.

– Ahogy ezen szervezetek, mi is tiszteletben tartjuk az európai fogyasztók egy kicsiny szegmensének azon igényét, hogy a növényi alapú, hús- és tejmentes, illetve ezen termékek pótlására szolgáló (vegetáriánus/vegán) áruk aránya növekedjen – ecsetelte az elnök. – Azonban tisztességes és következetes marketingtevékenységet várunk el Európa-szerte. Olyat, amely tiszteletben tartja a hús- és tejtermékeket fogyasztókat, valamint a vegetáriánus/vegán vásárlókat is, továbbá a mezőgazdasági termelők, valamint a hús- és tejipar által végzett munkát.

Dr. Kulcsár László kitért arra, a megtévesztő elnevezésekkel piacra kerülő hús- és/vagy tejpótló termékeket sok esetben megalapozatlanul egészségesebbnek és környezetbarátabbnak, a hússal, tejjel azonos tápértékűnek tüntetik fel. A Copa-Cogeca

Ez nem steak címmel kampányt is indított. Ezzel is felhívta az Európai Parlament képviselőinek figyelmét arra, hogy mérlegeljék a steak, a burger vagy éppen a kolbász kifejezések használatát a növényi alapú termékek elnevezésében. Ezek a fogyasztókra, az állattenyésztési ágazatra is kedvezőtlen hatást gyakorolnak, miként a szándékosan megtévesztő reklámtevékenység is.