2021.04.03. 11:26
Nagyüzemben folyik a munka a mezőhegyesi földeken
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. egyik alaptevékenysége a szántóföldi növénytermesztés. Annak is a szakmai csúcsát jelenti a vetőmagtermesztés. Az ágazat sikeressége nagyban meghatározza a cég eredményességét. A tavaszi munkák már javában zajlanak a birtok 8200 hektáros területén. Kíváncsiak voltunk, milyen tervekkel, kilátásokkal vágtak bele az idei szántóföldi növénytermesztésbe.
20210331 Mezőhegyes Folynak a munkálatok a Mezőhegyesi Ménesbirtok földjein fotó Bencsik Ádám Békés Megyei Hírlap
Fotó: Bencsik Adam
A birtok 8200 hektáron gazdálkodik, ennek 99,5 százaléka állami, 0,5 százaléka pedig Mezőhegyes városától bérelt földterület. Az eredményesség egyik záloga, hogy kiváló minőségű errefelé a termőföld, értékét tekintve zöme 39,6 aranykorona.
Kovács Norbert vezérigazgató érdeklődésünkre elmondta, már megkezdték a földjeiken a tápanyag-visszapótlást a tavaszi vetésű növények alá.
– A szilárd és a folyékony műtrágya kijuttatását végzik munkatársaink. Az őszi búza megfelelő fejlődése érdekében most kell elvégeznünk a gyomirtást és szárszilárdítást. Mindeközben zajlanak már a talajlezárások és a tavaszi vetésű növények magágy-előkészítése. A munkánkat segíti a második Case IH gumihevederes traktor megérkezése és a Bednar kompaktor munkaeszköze – tette hozzá, jelezve, hogy gépbeszerzéseikkel is a minőségi munkavégzés a legfőbb cél.
Megtudtuk, a ménesbirtok vetésterve az előző évekkel szinkronban van. Idén hibridkukoricát 2500 hektáron, őszi búzát 1200 hektáron, szóját 1150 hektáron, napraforgót 1150 hektáron, takarmánykukoricát 780 hektáron, silókukoricát 230 hektáron, lucernát 230 hektáron, őszi árpát 205 hektáron, repcét 120 hektáron termesztenek. A fennmaradó területen pedig takarmánynövényeket az állattenyésztés részére. A társaság legfontosabb növénye a hibridkukorica, ami minden tekintetben prioritást élvez.
– Jelenleg egyidejűleg 2500 hektár területünk öntözhető, amit szintén a hibridkukorica igényeinek rendelünk alá. A fennmaradó kapacitással igyekszünk a szója öntözését megoldani. Ha a várt öntözésfejlesztési beruházás megvalósul, ez a terület megduplázódik és jobban ki tudjuk elégíteni más növénykultúráink (szója, takarmánynövények) vízigényét – hangsúlyozta a vezérigazgató.
Bővítik az automatizált, magajáró öntözőrendszert
Az első, öntözőgépekkel teli konténerek május végén, június elején érkeznek Mezőhegyesre. Majd azonnal elkezdődhet a kivitelezés, hiszen a hazai éghajlati viszonyok között egyre fokozottabb jelentősége van s lesz a szántóföldi öntözésnek. A természetes csapadéknak nem mindig kedvező a térbeli és időbeli eloszlása a növények vegetációs időszakában. Ennek a pótlását a leggazdaságosabban nagy területen, jól automatizálható, nagy teljesítményű lineár, center magajáró öntözőberendezésekkel valósítható meg.
– Az öntözéssel javíthatjuk a termés minőségét, valamint növelhetjük a termelés biztonságát. Az öntözés elengedhetetlen tényezője a vetőmagtermelésnek. A 90-es évek elején ezért is alakították ki a mezőhegyesi öntözőrendszert, ami most 22 darab centerből, 4 darab tömlős lineárból, 9 darab csatornás lineárból, valamint 24 darab csévélődobos öntözőből áll. Ezekkel körülbelül 2450 hektárt tudunk egyidejűleg öntözni – sorolta Kovács Norbert a fejlesztés aktualitásait.
Mezőhegyes öntözővízzel való ellátása kétoldalú betáplálással történik. Az egyik a Maros vízkivételére épülő Száraz-ér élővízi öntözőrendszer. Az aradi vízkivételtől jut el a Száraz-ér csatornán keresztül a mezőhegyesi élővízcsatornába. A másik az Apátfalva–Mezőhegyes öntözőrendszer, ami a Maros vizét öt átemeléssel juttatja el Mezőhegyesig.