Aszály sújtja a Békés megyei földeket, de nem a Jéger tehet róla

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) központjánál közölték, a Golf-áramlat gyengülése – az előrejelzések alapján a vártnál korábban és jóval nagyobb mértékben – egész Európát érintő, komoly éghajlat-módosítással bír. A hazánk éghajlatát is befolyásoló Golf-áramlat szállítja javarészt a kontinens­ felé a csapadék túlnyomó részét­. 

A Golf-áramlat meggyengülése miatt, sajnálatos módon, az áramlási rendszerek lelassultak, illetve meggyengültek. Ennek következtében lecsökkent a légtérben lévő csapadékszállító kapacitás, az utóbbi időben a százéves átlaghoz képest jócskán csökkent a csapadék mennyisége. 

– Ezen klimatikus tényezők alapján mértékadó csapadék jellemzően nyugat felől érkezik – közölték a NAK-nál. – Nyáron a csapadékképződés metódusa alapján ott lehet eső, ahol valamennyi nedvesség jelen van a talajban, megfelelő páratartalom, napsugárzás, feláramlás, melyek alapvető összetevői a zivataroknak. 

Ugyanis csapadék csak a vizekből, a földfelszínről, a növénytakaróról elpárolgó víz légkörbe kerülése során, a kicsapódási folyamatok részeként hull vissza a talajfelszínre. E hatásmechanizmus figyelembevételével meg kell állapítani, hogy Békés, illetőleg Csongrád-Csanád megyében a talaj nedvességtartalma az országos­ átlaghoz képest alacsonyabb­. Emiatt a csapadékképződés ezeken a földrajzi helyeken minimális. 

Természetesen a földrajzi adottságok alapján itt is vannak kivételek, a Tisza, a Körösök, a nagykiterjedésű erdők, halastavak mentén a mikroklímának köszönhetően a csapadékképződés valószínűsége jóval magasabb a többi területhez képest. Ezt az állítást igazolja az aszálytérkép. Tökéletesen látszik, hogy az említett, magasabb talajnedvességű helyeken az eső mennyisége meghaladta a megye többi részén keletkező csapadékot. 

Tájékoztattak arról is a NAK-központból, hogy a Jéger-ellenzők állítása, mely szerint „a világon sehol nincs ilyen nagy kiterjedésű rendszer, mint Magyarországon, és az is modellezési előzmény nélküli”, minden tudományos és statisztikai tudást nélkülöz. Tekintettel arra, hogy Európában, illetve a többi földrészen számtalan ország alkalmaz, állított rendszerbe a magyarországihoz hasonló jégkármérséklő rendszert. Így többek között Franciaországban, Spanyolországban, Oroszországban a mienknél jóval nagyobb területeket védenek ilyen típusú berendezéssel. Az USA-ban, a kukoricaövezet államaiban szintén a magyarországinál jóval nagyobb összefüggő rendszereket üzemeltet az ottani szervezet. 

Szerbiában ugyancsak nagy kiterjedéssel, de nem párologtatási szisztéma alapján, hanem ­rakétás rendszerrel működtetik a miénkhez hasonló berendezéseket. Tehát összességében megállapítható, hogy hazánkban a világ több országában a korábbi évtizedekben kipróbált rendszert vezettek be. A támadásokban ­megfogalmazottak a NAK szakemberei szerint távol állnak a tudományos tényektől.

A száraz időjárás miatt tűzgyújtási tilalmat rendeltek el

Négy megyében, köztük Békésben rendelt el tegnaptól tűzgyújtási tilalmat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével. A tilalmat az indokolja, hogy az elmúlt időszak tartósan magas átlaghőmérséklete, valamint a száraz, aszályos időjárás miatt megnőtt a tüzek kockázata. Mint írták: az elmúlt időszak magas átlaghőmérséklete és az alacsony relatív nedvesség kiszárította a „holt” biomasszát, ráadásul számottevő csapadék sem hullott, ezért jelentősen megnőtt a tüzek keletkezésének esélye. Az előrejelzések alapján az elkövetkező időszakban is folytatódik a meleg időjárás. A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében. Ideértve a tűzgyújtási tilalomról tájékoztató interaktív térképen jelölt területeken található tűzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is.

Az ötödik szezonját kezdte meg a kárelhárító rendszer

Kocsis Áron, a NAK jégkármérséklő rendszerének üzemeltetési vezetője nemrégiben Kondoroson ismertette az ötödik szezonban alkalmazott Jéger rendszer működését. Április 15-étől ebben az évben is 17 automata és 46 manuális berendezést állítottak üzembe megyénkben. Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelzései alapján működnek a berendezések. A Jéger rendszer nem azt jelenti, hogy nem lesz jégeső, viszont dió és cseresznye méretűről meggymag, illetve borsószem nagyságúra csökkenhet a jégdarabok mérete. Kocsis Áron elmondta, a berendezések működtetése 24 órás, folyamatos figyelmet igényel. Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban. Emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

Működése előtt is szárazság volt

Győrffy Balázs, a NAK országos elnöke egy nemrégiben, az Origónak adott interjújában kifejtette, alaptalan az a félelem, hogy a Jéger rendszer miatt nincs eső és miatta lenne aszály, hiszen a talajgenerátoros rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére. Ezt jól igazolja az idei időjárás, késő télen és kora tavasszal – amikor még nem működött a jégkármérséklő rendszer –, komoly aszály sújtotta hazánkat. Másfelől pedig a védekezéshez használt ezüst-jodidot a gyógyászatban és az ivóvíztisztítás során is alkalmazzák. Nyugodtan kijelenthető tehát, hogy nincs semmilyen ismert káros hatása az emberre és a környezetre nézve.