Lószag New Yorkban – Anekdoták, történetek Gyuláról és gyulaiakról címmel jelent meg Árpási Zoltán új kötete

– Az egyik előző könyvem, a História napról lapra – 365+1 történet Gyuláról című kötet írása során belebotlottam anekdotákba. Ekkor kezdtem el gondolkodni azon, hogy kik éltek itt a városban, és mennyi történet fűződik a városhoz. Azután bármelyik utcában sétáltam, mindig szembe jött egy történt például arról, hogy ott járt Petőfi, ott töltött néhány éjszakát Knézich tábornok a lefegyverzés után. Szinte mindenütt ott a történelem – elevenítette fel a Lószag New Yorkban – Anekdoták, történetek Gyuláról és gyulaiakról című kötet megszületésének ötletét Árpási Zoltán. – A múlt azonban nemcsak épületekből áll, hanem azokból az emberekből is, akik azokat létrehozták, akik bennük laktak, akiknek történeteik fűződnek a városhoz.

Anekdoták, történetek a török ostromtól napjainkig

A szerző elmondta, ezután elkezdett kutatni, és még rengeteg érdekes történettel találkozott.

– A nagy kérdés az volt, hogy hol húzzam meg a határt, hiszen Erkel Ferenc, Pálffy Albert, Kohán György, Simonyi Imre nem maradhatott ki a könyvből, ahogy az 1849-es honvédtiszti lefegyverzés sem – folytatta a gondolatot. – Azután, ahogy haladtam előre a munkával, látszódott, hogy rengeteg neves személyiség, illetve történet kötődik a városhoz. Például Gyulai Pál, az ismert irodalomtörténész, jeles kritikus és költő avatta fel Pálffy Albert szülőházán az emléktáblát. Jókai Mór pedig a világosi fegyverletétel után ide menekült. Egy sor színész is fellépett a városban, így Ditrói Mór, a Vígszínház alapítója és első igazgatója. Ahogy kiderült az is, hogy Blaha Lujza sorsa miként kapcsolódott Erkel Ferenchez vagy éppen Munkácsy Mihályhoz.

Jelentős gyűjtőmunka után született meg a könyv

A könyv Kerecsényi László idejétől kezdődik, aki a török ostrom idején a gyulai vár kapitánya volt, és napjainkig idéz fel anekdotákat.

– Napjainkból viszonylag kevés történettel tudtam szolgálni, mert nem igazán nyíltak meg azok az emberek, akik a várszínház nagy korszakával kapcsolatban mesélhettek volna. Akkoriban még a fővárosi művészek itt töltöttek Gyulán két-három hetet, itt próbáltak, itt mutatták be a darabokat – tette hozzá. – A mai korról Kovács Lajos színművész mesélt, idéztem Szigeti Zoltán visszaemlékezéséből, illetve Dömény Ferenc, az Erkel Hotel korábbi igazgatója, valamint Valach György mesélt néhány történetet.

Árpási Zoltán elmondta, rendelkezik egy meglehetősen nagy anekdotagyűjteménnyel.

Különleges cím

– Az igazán klasszikus Tóth Béla A magyar anekdotakincs című hatrészes könyvsorozata, amiben számomra megdöbbentő módon csak hat gyulai vonatkozású történet szerepel, Pálffy Albertről, Munkácsy Mihályról és Erkel Ferencről. Fontos forrást jelentettek a papi anekdoták, amelyek egy külön könyvben szerepelnek – sorolta a szerző. – A személyes beszélgetések és a régi újságok ugyancsak nagy segítséget nyújtottak, az interneten már számos régi lapszám elérhető, bár néha azért tűt kellett keresni a szénakazalban.

A címmel kapcsolatban kifejtette, 1990-es Főnök, én magába rúgok című kötete kapcsán tapasztalta, hogy a cím milyen jelentőséggel bír, és hogy arra az emberek még évek, évtizedek múlva is emlékeztek.

– A mostani, Lószag New Yorkban cím is benne van az anyagban, Bartók Béla egy New York-i élményéhez kapcsolódik – fogalmazott.

A legek történetei

Árpási Zoltánt megkérdeztük a legekről is. Mint elárulta, talán a legmeghatóbb történet Jászai Mari találkozását írja le Petőfi Sándor fiával, Petőfi Zoltánnal. A legmeghökkentőbb történet Mészáros Kálmánhoz kapcsolódik. A Gyulán született orvos több mint egy évtizedig élt Etiópiában, ahol operált, és több mint 8000 gyermeket segített a világra, majd a császár orvosa lett. Emellett szenvedélyes vadász volt, egy alkalommal négy oroszlánt terített le, ami világrekordnak számított. Eljutott a félelmetes fejvadászok közé is, ahol csak az nősülhetett, aki legalább öt férfit megölt. A lányos házhoz komoly bizonyíték, a megölt ellenség levágott nemi szerve nélkül be sem léphetett a nősülni szándékozó férfi. 

Több mint 500 történet és pontos hivatkozások

Ahogy említettük több mint 500 ilyen és ehhez hasonló anekdota olvasható a kötetben. 

A könyv nagy terjedelmű irodalmi hivatkozást tartalmaz.

– Ennek az oka, hogy számos forrást használtam fel. Fontosnak tartottam, hogy a megjelent valamennyi anekdota pontos forrását minden esetben megjelöljem – fogalmazott Árpási Zoltán. A könyv bemutatóját hétfőn délután 5 órától tartják a gyulai könyvtárban.