Békésben aratták a legtöbb búzát

A búza, az őszi és a tavaszi árpa, a rozs, a tritikálé és a zab terméshozama is visszaesett tavaly 2021-hez képest Békés vármegyében – olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal nemrég közzétett adatsorából. Tavaly nyáron nagyobb volt a térségben a juhállomány, mint egy éve, a sertés- és a tyúkállomány viszont kevesebb, a szarvasmarháé csak némileg változott.

Tavaly a szántó 34 százalékán, 132,9 ezer hektáron termesztettek kalászos növényeket. Ugyan a szántóföldi kiterjedésük bővült az előző évihez képest, együttes hozamuk – 482,5 ezer tonna – a térséget sújtó nyári aszály következtében 36 százalékkal visszaesett. A hektáronkénti hozamok a megyei rangsor középső és utolsó harmadában találhatók.

A kalászos gabonatermés háromnegyedét adó búzából az előző évinél 14 százalékkal nagyobb területről 39 százalékkal kevesebb termést arattak, ezáltal hektáronkénti hozama (3,5 tonna) 46 százalékkal alulmúlta a 2021. évit. Az országban a legfőbb kenyérgabonából a legtöbbet még így is Békés vármegyében arattak. Az árpa betakarított területe egy év alatt ötödével nőtt, termése ennek ellenére negyedével visszaesett, így fajlagos hozama (4,1 tonna/hektár) 36 százalékkal kisebb lett.

A szarvasmarha-állomány a nyár kezdetén enyhén csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az állomány csaknem felét kitevő tehenek száma viszont kissé emelkedett. Közel 260 ezer sertést gondoztak, az egy évvel korábbinál kevesebbet, de a száz hektárra jutó sertéslétszám (59) így is meghaladta a hazai átlagot (53). A juhok száma, ezen belül az anyajuhok száma is gyarapodott. Előző nyáron a térségben – 2021 nyarához képest – negyedével kevesebb, összesen 1,7 millió tyúkot neveltek. A visszaesés összefügg a madárinfluenza miatti kényszervágásokkal.