2023.10.20. 10:09
A jövő héten kiírhatják a közbeszerzést az M47-es Békéscsaba-Körösladány szakaszának tervezésére
Várhatóan jövő héten megjelenik a leendő M47-es Békéscsaba és Körösladány közötti szakaszának tervezésére a közbeszerzés kiírás – mondta el hírportálunk kérdésére Lázár János építési és közlekedési miniszter a mezőberényi szennyvíztisztító telep csütörtöki projektzáró rendezvénye utáni sajtótájékoztatón.
Nemzetgazdasági szempontból fontos Békéscsaba és Debrecen összekötése gyorsforgalmival
Fotó: MW-illusztráció
A szaktárca vezetője kérdésünkre kiemelte, az M47-es fejlesztését a kormány két részre bontotta.
– Nemzetgazdasági szempontból most az a fontos, hogy Békéscsabát-Debrecennel összekössük. A második ütem Szeged és Békéscsaba összekötése lesz szintén négysávos gyorsforgalmi úttal – szólt a részletekről.
A Békéscsaba és Berettyóújfalu, vagyis a békési megyeszékhely és az M35-ös közötti 85,5 kilométert öt szakaszra osztották fel. Technológiailag és a nyomvonal környezetre gyakorolt hatása miatt a Körösladány-Berettyóújfalu közötti szakasz a legnehezebb és a legbonyolultabb. A Körösladány és Békéscsaba közötti szakaszok tervezésére várhatóan jövő héten kiírják a 13 milliárd forint értékű közbeszerzési eljárást.
Lázár János kifejtette, tervei szerint az út nyomvonala a jelenlegi 47-es nyomvonala mentén haladna, nem lesz új nyomvonal, a mostani nyomvonalat négysávosítják, és a települések mellett négysávos elkerülők épülnek majd.
A házigazda településsel kapcsolatban elmondta, Mezőberényben egy 8,3 kilométeres elkerülő építésére van szükség, amely, ha az a város lakóinak is megfelelő, nyugati oldalról kerüli majd el a települést.
A tervek három-négy éven keresztül készülnek, 2028-2030-ra épülhet meg a teljes szakasz Berettyóújfaluig, részszakaszok azonban már korábban megvalósulhatnak. A beruházás egészen pontosan arról szól, hogy az M44-est és az M35-öst kötik össze.
Az M44-essel kapcsolatban elmondta, 2024 végén, 2025 elején a békéscsabaiak már teljes egészében igénybe tudják venni a gyorsforgalmi utat az M5-ös autópályáig. 2026-ra pedig megépül egy nagy új csatlakozási pont, egy nagy új felüljáróval, és becsatlakozással, ami már az M5-ös autópályán lesz.
Az építési és közlekedési miniszter kifejtette, Békéscsabát észak felől elkerülve szeretnék az M44-est az országhatárig elvezetni. A szaktárca vezetője elrendelte ennek a szakasznak a megtervezését. Nyomatékosította, ezek a beruházások megváltoztatják majd Békés vármegye logisztikai jelentőségét.
Lázár János a projektzáró eseményt megelőzően egyeztetett a választókerület, köztük több észak-békési település polgármesterével. Ennek kapcsán elmondta, több ott fekvő helység számára közelebb esik az M4-es, mint az M44-es. Az M4-es első legfontosabb etapja, Törökszentmiklósig elkészült, a következő szakasz Kisújszállásig ér majd, aminek a kivitelezése zajlik, onnan Karcag, Püspökladány, majd Berettyóújfalu következik. Az M4-es is el fog készülni az M35-ig.
Mint elmondta, a következő öt évet arra szentelik, hogy az M4-est elvigyék Berettyóújfaluba, az M44-es elkészüljön Békéscsaba és az M5-ös között, az M47-es építése elkezdődjön, majd 2020-as évekre összekösse Békéscsabát Debrecennel.
Kiemelte, nem a kivitelezés a sok idő, hanem a szakszerű tervezés. Egy kiviteli terv elkészítése 2-3 évet vesz igénybe, és szintén időigényes a területek kisajátítása.
Az M47-es kapcsán elmondta, a leggyorsabban, legegyszerűbben és legköltséghatékonyabban megvalósítható nyomvonalat támogatja, ami a mostani nyomvonal kibővítését jelenti. A fejlesztések óriási lehetőséget biztosítanak Békéscsaba és a vármegye számára, feltárják az Alföld középső részét, és a munkaerő számára mobilitást biztosítanak. Fontos cél, hogy az érintettek gyorsan és könnyen jussanak el a minőségi munkahelyekre, ha ez ugyanis nem megvalósítható, előbb-utóbb elköltöznek.
Ha egy órán belüli időre szorítható az ingázás, a fiatalok, a munkavállalók nem fognak elköltözni, ezért van szükség a megfelelő alsó és felsőrendű úthálózatra.
A miniszter kitért arra is, hogy járási és megyeközpontokba szervezik az országot. Az 5000 lakosságszám alatti településeken megmarad Magyar Falu Program. Az 5000 és 45 ezer lélekszám közötti települések számára a kis- és közepes városok fejlesztési programját fogják újra megnyitni.
– Nagyon fontos a lakosság helyben tartása. Ha magas az életminőség, az emberek szívesen maradnak – emelte ki.
