2018.05.31. 10:04
Tizenhat gyanúsítottja van a százmilliós csalássorozatnak
Békés megyében a rendőrség vádemelést javasol egy szegedi férfi és társai ellen. Cégektől, vállalkozásoktól csaltak ki nagyobb összegeket úgy, hogy megkeresték a képviselőiket és a piaci árnál jóval olcsóbban különböző dolgokat kínáltak nekik.
Csalássorozat gyanúsítottjai ellen javasol vádemelést a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság. A 33 éves csanádpalotai, de elfogáskor Szegeden élő B. László társaival 2016-ban és 2017-ben országszerte csalt ki pénzt cégektől, vállalkozóktól úgy, hogy a piaci árnál olcsóbban különböző dolgokat kínáltak nekik. Ismert, nagy cégek képviselőjeként mutatkoztak be, selejtezésre, akcióra hivatkozva ládákat, raklapokat, fémlemezeket, üzemanyagot, műtrágyát ajánlottak attól függően, hogy a megkeresett gazdasági társaság, vállalkozás mivel foglalkozik, mit tud használni – írja a police.hu.
Azokkal, akik elfogadták az ajánlatukat, több millió forintot utaltattak át. A felkínált és eladott dolgokkal nem rendelkeztek, tehát a fizetés után nem szállították le a megvásárolt árut. Volt olyan áruházlánc, amelynek egy nekik szállító gyár nevében közel 10 millió forintos számlát állítottak ki arra hivatkozva, hogy tartozásuk van. Több cégnek pedig olyan e-mailt küldtek, amelyben azt állították, hogy a velük üzleti kapcsolatban álló másik cégnek megváltozott a számlaszáma. Megjelöltek egy másik bankszámlaszámot, hogy az aktuális rendeléseik ellenértékét arra utalják.
A nyomozásnak a jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő B. Lászlóval együtt 16 gyanúsítottja van. Vannak közöttük, akik a cégekkel, vállalkozásokkal tartották a kapcsolatot. A többiektől pedig azt kérték, hogy nyissanak bankszámlát a saját nevükre, majd az arra érkező pénzt vegyék fel és adják át a csalássorozat irányítóinak. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság rendőrei 2017. június 28-án, éppen egy ilyen pénzfelvétel után, Szegeden fogtak el több gyanúsítottat, köztük B. Lászlót. Ezután, 2017. december 5-én fogtak el egy férfit, aki a gyanú szerint szintén részt vett a bűncselekmények elkövetésében. (A mellékelt videó az utóbbi elfogáskor készült.)
A szegedi B. László és társai összességében több mint 100 millió forintot csaltak ki a velük üzletet kötőktől. A rendőrség felderítő tevékenységének, illetve a bankok rendőrséggel való együttműködésének köszönhetően mintegy 40 millió forint kár megtérült, tehát a sértettek egy része visszakapta a pénzét. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya az ügyben elrendelt nyomozást 2018. május 24-én lezárta és a büntetőeljárás iratait a napokban a gyanúsítottak ellen vádemelési javaslattal továbbítja a Szeghalmi Járási Ügyészségre.
Illusztráció: Shutterstock
Bűnmegelőzési tanácsok:
A nyomozás során lefoglalt átutalásos számlák számlázó programmal készített, azoknak a cégeknek a logóival ellátott számlák, amelyek nevében a csalók bemutatkoztak. Az ilyen és ehhez hasonló bűncselekmények megelőzése érdekében a rendőrség tanácsolja, hogy mielőtt fizetnek, ellenőrizzék le a számlán lévő adatokat. Az interneten az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának www.e-cegjegyzek.hu címen elérhető adatbázisa hiteles adatokat, információkat szolgáltat. Így kiderülhet, hogy a számlaszám nem is ahhoz a céghez tartozik, amelyiknek a neve, logója a számlán szerepel.
A számlán feltüntetett elérhetőségek ellenőrzése is elegendő lehet ahhoz, hogy eldöntsék, csalókkal van-e dolguk. A fenti esetekben olyan telefonszámok voltak a számlákon, amelyeknek a körzetszáma igazodott a cég székhelyéhez, de a telefonszám más volt, mint amin az adott gazdasági társaságot el lehet érni. A számlán feltüntetett számon nem a cég valódi képviselői, hanem a magukat képviselőnek kiadó csalók fogadták a hívást. Tanácsos tehát más forrás, internetes tudakozó vagy a cég internetes honlapja segítségével ellenőrizni a számlán megadott elérhetőséget. Ha korábban is volt kapcsolat az adott céggel, a korábban használt elérhetőségen fel kell hívni a kapcsolattartót.
A B. László és társai által megkeresettek között is többen voltak olyanok, akik ugyan megállapodtak az adás-vételben, de végül nem fizettek, mert gyanússá vált számukra az ügylet.