2022.10.03. 16:04
A volt nyomozó ma is állítja: az olasz maffia rabolta el Farkas Helgát
Egy becsületsértési ügyet tárgyalnak a Békéscsabai Járásbíróságon, amelynek apropóján ismét előtérbe került a harmincegy évvel ezelőtti Farkas Helga-ügy. Annak idején Palatinus Gábor is részt vett a nyomozásban, és meglátása szerint kimutatható, hogy az olasz maffia, a Mala del Brenta áll az emberrablás és – noha holttest nem került elő – a gyilkosság mögött. Ma is azon dolgozik, hogy rábukkanjon a lány holttestére.
A volt gyilkossági nyomozó, Palatinus Gábor fogta el húsz éve a balástyai rémet. Most csapatával azon dolgozik, hogy a Farkas Helga-ügy végére is pontot tehessenek
Forrás: MW-archív
A rendőrség honlapján ma is az eltűntek, ismeretlen helyen lévők között szerepel Farkas Helga, akinek 1991. június 27-én veszett nyoma, miközben Orosházáról Szeged felé autózott egy piros Mazdával. A családtól később félmillió német márkát követeltek. Azóta sem a lány, sem a holtteste nem került elő.
Palatinus Gábor elmondta, hogy Farkas Helga – aki akkor még nem is töltötte be a 18. életévét – eltűnésekor 612 nap telt el a rendszerváltást követően. Az akkori Büntető törvénykönyvben nem szerepelt az emberrablás – csupán a személyi szabadság megsértése, valamint a zsarolás –, csak később került be a jogszabályba, mondhatni lex Helgaként. Szerinte objektív bizonyítékok állnak rendelkezésre, amelyek alapján kijelenthető, hogy az emberrablás hátterében az olasz szervezett bűnözés, a Mala del Brenta áll. Ennek valószínűségét a logika mentén 100 százalékra tette.
Hogy szerinte miért került pont Orosháza és Farkas Helga az itáliai maffia látókörébe? A Mala del Brenta trieszti és velencei központtal működik, de kialakult egy németországi kapcsolat is Münchenben, fedősztoriként egy pizzériával. Egy Orosházáról származó férfi 1973-ban Münchenbe disszidált, és bekerült a bűnszervezetbe, majd egy orosházi szerelmi viszony miatt Cs. J. is Münchenbe került, és bevették – Cs. J. volt az, akit a Farkas Helga-ügyben később személyi szabadság megsértése és zsarolás miatt elítéltek, büntetését letöltötte.
A volt nyomozó úgy véli, a Mala del Brenta rajtuk keresztül jutott el Orosházára, ahol a piros Mazda láttán egy embert volt érdemes elrabolni, egy családot megzsarolni. 1991. június 27-én csaptak le az elkövetők. A szemtanúk látták a Mazdát Orosházáról kifelé, a Vásárhelyi úton, mögötte egy fehér BMW-vel. Az algyői Tisza-híd hódmezővásárhelyi oldalán találták meg a Mazdát, a nyomokból pedig arra lehet szerinte következtetni, hogy egy BMW 318i típusú kocsival hagyták el a helyszínt. Ezt követően jött a klasszikus zsarolás: Szeged és Budapest közötti, Lajosmizse környéki, valamint fővárosi telefonfülkékből.
A volt rendőrtiszt hangsúlyozta: a Mala del Brenta rendkívül profi bűnszervezet, nem ugyanazok a zsarolók, mint az emberrablók, vagy mint a kivégzők. Érzelemtől mentesen dolgoznak, nem kockáztatnak, így szerinte akkor, amikor a rendőrség megjelent a színtéren, megölték a lányt. Azonban nem semmisítették meg az áldozat holttestét, szerinte van esély arra, hogy előkerítsék. A hivatalos nézetet a holttesttel kapcsolatban félrevezetőnek ítéli. Úgy véli, egy Z. nevű olasz lehetett az emberrablók csoportvezetője, kápó minőségben. Ő volt kapcsolatban a zsarolóval, Cs. J.-vel, de – bármennyire is hihetetlennek tűnik – a másik gyanúsítottat, J. B.-t nem vonták be a tervbe.
Bár a Palatinus Gábor vezette csapat elfogta a történtek után három nappal Cs. J.-t és J. B.-t, nem volt bizonyíték arra, hogy ők lehetnek az elkövetők, így a nyomozásért felelős vezetők elengedték őket, amit máig hibának tart. Ugyanakkor egy speciális különítmény még 17 napig figyelte őket. Aztán ez a szolgálat befejezte a munkát, rá egy órára pedig Cs. J. és J. B. Münchenbe utazott. Egy pizzériánál felvettek egy fehér BMW-t – amely J. B. felesége nevén volt, bár ő sosem birtokolta azt –, és megállás nélkül, tulajdonképpen összesen 1400 kilométert utazva Triesztbe mentek. Később üzemben tartóként Cs. J. bejelentette a trieszti rendőrkapitányságon, hogy eltűnt az autó.
A nyugállományú rendőrtiszt szerint J. B. nem vett részt az emberrablásban, a részletekbe nem avatták be, mivel beavatatlannal nem dolgozik a maffia, és nem volt a bűnszervezet tagja. Viszont adatokat csepegtetett, ami miatt likvidálták, meggyilkolták. Úgy véli, pontosan ezért nem lett volna szabad elválasztani egymástól a Farkas Helga- és a J. B.-féle ügyet. Emellett azt is hibás döntésnek ítéli, hogy annak idején nem mélyültek el az olasz és a német szálakban. Elmondta, hogy amikor Cs. J. a büntetését töltötte, egy olasz kapcsolattartó járt be hozzá, akit az Interpol a Mala del Branta kapcsolattartójaként azonosított.
Tudomása szerint az az olasz, aki elrabolta Farkas Helgát, életben van még. Csapatával, saját pénzből folyamatosan nyomoznak az ügyben, és komoly lépéseket tesznek annak érdekében, hogy előkerítsék a lány holttestét. Úgy véli, mindez erkölcsi kötelesség, hiszen megöltek egy 17 éves fiatalt. Készek elmenni a falig, az érdemi előrejutáshoz azonban a magyar rendőrségre is szükség van, például abban, hogy felvegyék a kapcsolatot az olaszokkal. Ez azért lenne fontos, mert az ügyben az itáliai törvények lehetnek a mérvadóak, és azok alapján nem évül el az olasz szervezett bűnözés által elkövetett emberrablás, akkor sem, ha itt történt.
Az Országos Rendőr-főkapitányságon azt nyilatkozták, hogy a rendőrség Farkas Helga ügyében nem folytat nyomozást, ezért bővebb tájékoztatást nem adtak a témában.