A felújításokkal fogy a denevérek élőhelye

A denevérodúkat 2016 novemberében helyezték ki a területre. Különleges környezetével és 50-60 éves fáival az újkígyósi telep ideális helyszínnek számított ahhoz, hogy tíz denevérodú kapjon helyet a területen. Az első állatcsalád egy éve érkezett meg a vízműtelepre. A bőregereket Békéscsabáról, egy építkezésről mentették ki.

– Békés megyében és ­országszerte is érzékelhető egy ­folyamat, amelynek részeként egyre-­másra újulnak meg a panelépületek, a közintézmények – mondta hírportálunknak Boldog Gusztáv. A Zöld Csütörtök Természetvédő Kör szakmai kapcsolattartója elmondta, emberi szempontból teljesen természetes folyamatról van szó, ugyanakkor ezek a tömbök óriási telelőhelyet jelentettek a denevérek számára. A szaporodásra, telelésre alkalmas üregek bejáratai azonban a fejlesztésekkel párhuzamosan megszűnnek.

Így váltak „hontalanná” az egyik békéscsabai középiskolai kollégiumnál menedéket ­találó kolóniák is, amikor az intézmény rekonstrukciója megvalósult. Ezeket a denevéreket egyébként szintén az újkígyósi víztermelő telepre vitték.

– Önmagában a területre kihelyezett búvóhelyek nem fogják megmenteni az összes állatot, de utat mutatnak, segítenek a szemléletformálásban – hangsúlyozta Boldog Gusztáv­. Hozzátette, körülbelül három-öt ­évre van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, egy-egy kolónia­ megmarad-e az új helyén, illetve elkezd-e szaporodni.

A szakember felvetésünkre kitért arra, nemcsak a denevérek, hanem például a fecskék fészkelőhelyei is alaposan lecsökkennek az épületfelújításokkal párhuzamosan.

Diós Zsolt, az Alföldvíz Zrt. PR-irodavezetője elmondta, cégük számára rendkívül lényeges a környezet- és természetvédelem, illetve a környezettudatosságra nevelés.

– A vizet a környezetből nyerjük, és megtisztítva oda is vezetjük vissza – hangsúlyozta Diós Zsolt. – Ezen elképzelések jegyében kötött az Alföldvíz Zrt. 2016 őszén természetvédelmi megállapodást a Körös-­Maros Nemzeti Park Igazgatósággal, a Csongrád megyei Csemete Egyesülettel és a Zöld Csütörtök Természetvédő Körrel.

– Az együttműködés ­remekül működik – húzta alá a szakember. – Az év emlőse egyébként a denevér volt 2016-ban, így az odúk kihelyezése kicsit a figyelemfelhívást is szolgálta. Természetesen a másik elképzelésünk az volt, hogy élőhelyet teremtsünk ezeknek az állatoknak.

Diós Zsolt megerősítette, idén is együttműködnek a ­civil szervezetekkel a természetvédelemben. A napokban kezdik kidolgozni a közös munka részleteit és márciusra megszülethet a megállapodás.

Babona helyett megismerés

Az akció fontos célja volt, hogy a denevéreket minél jobban megismertessék az emberekkel, akik leginkább a babonák­ miatt félnek tőlük. Régebben­ gyakran hajtogatták, hogy az ­állatok éjszaka beleragadnak a hajunkba, ami nem igaz. Nevelő­ célzattal mondták, hogy a kisgyerek ne mászkáljon ki éjjel.

A denevérek hazánkban kizárólag rovarevők. Sok hasznuk van, a káros rovarok nem szaporodnak el a környezetükben, az állatok levadásszák azokat. Az alföldi denevérállomány fontos ­része az ökoszisztémának. Több denevérfaj állandóan nálunk tartózkodik, mások a hideg évszakot megelőzően a hegyvidékek tájára vonulnak és barlangokban telelnek, de a nyári, kölykező ­kolóniák a síkvidéken alakulnak ki. Fontos, hogy minél több élőhelyet teremtsenek számukra, s a meglévőket megőrizzék. Természetes búvóhelyből egyre kevesebb van, ezért kell mesterségeseket létrehozni. A denevérek reakciója nem olyan gyors, mint más állatoké. Általában 3-4 év szükséges a megtelepedésükhöz. Utána viszont nagyon ragaszkodnak az odúhoz.

Címlapfotó: MTI /Bodnár Boglárka