Ősi perzselő is segítette a gyula-bicerei disznóvágást

A pénteki, illetve szombaton is folytatódó eseményt több cél mentén hívtuk életre – nyilatkozta lapunknak Nyíri Mihály, a szervező Gyulai Kert- és Tanyatulajdonosok Egyesületének elnöke. Mint elmondta, elsődleges elképzelésük a tradíciók felelevenítése és megőrzése.

– Éppen ezért is használtunk egy rendkívül régi, ma már kevesek által ismert perzselőt is munkánk során – ecsetelte. – A régi öregek elmondása szerint az eszközt egy Rozsos nevű lakatosmester készítette, aki Gyula újvárosi részén élt, és valamikor az 1900-as évek elején születhetett. Korábban egyébként szalmával perzseltek, majd elterjedt a már említett perzselőkészülék, de nem csak a városban, hanem a környező településeken is. A gázpalack megjelenésével azonban az eszköz folyamatosan veszített a jelentőségéből, mára csak néhány helyen lelhető fel.

Nyíri Mihály is Vésztőről jutott hozzá a pénteki disznótor apropóján. A perzselőbe egyébként fát és gyújtósként szalmát vagy papírt tesznek. Az egyesület az alkalomra egy 230 kilós disznót vásárolt, és tagjai azt dolgozták fel.

– Gyulán három nemzetiség él együtt, amelynek kultúrája és gasztronómiája egyaránt hatott egymásra, így a disznóvágási szokásokra is – tette hozzá Nyíri Mihály. Az egyesület tagjai hurkát és kolbászt, illetve sült húst készítettek. Az elnök kitért arra, hogy egy másik célja is volt a kezdeményezésnek.

– Egyesületünket delegálták a Gyulai Idősügyi Tanácsba, így a plénumon mi képviseljük a tanyákon, külterületeken élő nyugdíjasok érdekeit – folytatta a gondolatot Nyíri Mihály. – A disznótort követően, szombaton szervezetünk tagjai mellett számos idős embert is vendégül látunk a civil házban. Ezzel is szeretnénk erősíteni az összetartozás érzését, számukra is feleleveníteni azokat a szokásokat, amelyek az életükben meghatározóak voltak. Emellett kötetlen formában az érdekvédelmet is erősítjük.

– Rengeteg idős ember él, illetve gazdálkodik Gyula külterületein – mondta Nyíri Mihály. – Anyagi helyzetük erősen változó. Akadnak, akik jobb körülmények között élnek, míg mások, akik szociális okokból költöztek ki tanyára, szerényebb helyzetben. Minden évben szervezünk egy tanyanapot, ahol az érintettek elmondhatják ügyes-bajos dolgaikat, problémáikat. Mi pedig a városvezetés segítségével igyekszünk orvosolni a gondokat. A nehéz helyzetben élőket pedig ruhaneművel és élelmiszerrel is támogatjuk.

Nyíri Mihályné arra hívta fel a figyelmet, hogy mai rohanó világunkban visszaszorulóban vannak a disznóvágások.

– Már csak azért is fontos, hogy ne feledjük értékeinket, még ha teljesen nem is működhet minden úgy mint régebben. Emellett a rendezvény hozzájárul a tanyasi emberek összetartozásának erősítéséhez, esetleg új kapcsolatok kialakításához.

A múlt megőrzése kulcsfontosságú

Komlósi Erzsébet, a Gyulai Kert- és Tanyatulajdonosok Egyesületének alelnöke elmondta, Bicerén is számos idős ember él, akiknek egészségügyi vagy anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy disznóvágást tartson. A program ilyen szempontból is hiánypótlónak számít.

Az egyesület egy másik tagja arról szólt, hogy a múlt értékeinek megőrzése kulcsfontosságú, hiszen gyökerek nélkül senki nem boldogulhat.

A különleges eszközzel egészen másként zajlott a perzselés, mint napjainkban. Az eszköz megidézte a múltat. Fotó: Imre György.