2018.01.13. 19:43
Tereferén jártunk a Művész Kávéházban Szente Bélával
Békéscsaba egyik legmeghatározóbb kulturális intézményének vezetőjével, Szente Bélával tereferélt Kadelka László, a Békéscsabai Jókai Színház Kállai-díjas ügyelője a Művész Kávéházban. Szente Béla vezetékneve gyermekei által most már országos hírűvé vált.
Péntek délután az érdeklődők Szente Bélával folytatott beszélgetést hallgathattak meg életéről, családjáról és munkásságáról. Három gyermeke közül Szente Éva előadóművész és Szente Vajk műsorvezető és szerkesztő, akik által vezetékneve országosan ismertté válhatott. Harmadik gyermeke, Áron projektekkel foglalkozik. Szente Bélát a Csabagyöngye vezetése mellett sok szál fűzi a színházhoz is.
- Milyen iskolákba járt ahhoz, hogy idáig eljuthasson?
- Orosházán születtem és éltem tizennégy éves koromig, majd elkerültem Gyulára, ott kertésznek tanultam, később Debrecenben a földművelési tanulmányaimat népművelésre cseréltem fel. A tanítóképzőben végeztem népművelés-könyvtár szakon. Ezután álltam munkába, először Békéscsabán, a megyei művelődési központban, utána Orosházán és Szegeden is dolgoztam. Visszakerülve Békéscsabára az ifjúsági házban kezdtem dolgozni, amely a mai napon már Csabagyöngye Kulturális központ, jelenleg a vezetője vagyok.
- Mennyivel nagyobb és nehezebb ennek az intézménynek a fenntartása, mint a korábbi ifjúsági házé volt?
- Nagyjából kétszer annyi, és ehhez még hozzájönnek a kis házaink: a Lencsési-lakótelepi, a jaminai, a mezőmegyeri, a Munkácsy Emlékház és a Meseház. De azt kell mondjam, könnyebb az életünk, mint ifiházas korunkban. 2013-ban készült el a Csabagyöngye, mely nemrégiben már az egymilliomodik látogatóját fogadhatta.
- Ezt az intézményt meg kellett tölteni szellemi termékekkel... Ez a nagyobb tér több lehetőséget adott arra, hogy bővítsék a szolgáltatásokat?
- Ebbe az épületbe már nevesebb előadókat lehetett elhozni, ilyenek például: Benkó Sándor, Buena Vista Social Band, grúz táncegyüttes és a Leningrádi Balett. Olyan előadásokat mutathatunk be, amikre korábban nem volt lehetőségünk. Ebben az épületben is lehet hibát találni, de úgy gondolom, hogy megérdemelt már a békéscsabai közönség egy ilyen kulturális központot a Jókai Színház mellett.
- Azon túl, hogy vendégeket hív, önmaga is életre hívott egy csapatot a színházi vonzódása okán...
- Így van, a Csabai Színistúdió immár huszonöt éves. Az ötlet egy szülőtől jött, aki számon kért engem, hogy miért nincs Békéscsabán színjátszó csoport, ahová beírathatja a gyermekét. Felhívtam Tímár Zoltánt az akkori igazgatónkat, hogy szeretnék egy ilyen csoportot csinálni, aki ezt jóváhagyta. Így 1992-ben létrehoztuk, harminc gyermekkel indultunk el. Ez máig működik, most az ötödik generációval. Az elsőből mondanék egy pár nagyobb nevet: Marton Róbert, Kovács Krisztián, Mészáros Tibor, Sánta László, Kovács Olga ma is népszerű művészek.
- Ez a csapat komoly díjakat is elnyert már, jól tudom?
- Egy amatőr csapat számára a legnagyobb elismerés, hogy állami díjasok lehettünk. Csokonai Vitéz Mihály közösségi díjban részesítették színi stúdiónkat 2012-ben, melyből évente csupán kettőt adnak ki. Általában néptáncegyütteseket és kórusokat részesítenek ebben az elismerésben, a színjátszás területéről az országból egyedül ez a csapat kapott eddig ilyen díjat.
- A Csabagyöngye tevékenységének egy része a színistúdió, a további művészeti ágakról tudna nekem mesélni?
- Jelenleg 129 közösséget gondozunk a nagy épületben és a kis házakban összesen. Több mint ezernégyszáz állandó tagja van ezeknek a közösségeknek. A nyugdíjas klubtól kezdve, a sakkszakkörön keresztül a kertbarát körig mindenféle. A művészeti csoportok végzik a leglátványosabb munkát. Képzőművészeten belül pedig a kiállításokról tudom elmondani, hogy jelenleg hét kiállítótér van a főépületben, három a kis házakban és a Munkácsy Emlékházban is, ahol folyamatosan váltják egymást a kiállítások.