Mentőövet dobtak a csabai főiskolának

Az, hogy fenntartót váltott, és a gödöllői Szent István Egyetemtől a szegedi Gál Ferenc Főiskolához került a békéscsabai campus, nem elegendő annak fejlesztéséhez – kezdte Szarvas Péter (független) polgármester. Ezért kérték, hogy a Modern Városok Program békéscsabai részébe vegyék bele a helyi felsőoktatás kérdésének megoldását. A fejlesztési koncepcióra érdemes minél előbb rábólintania a közgyűlésnek, ezért hívtak össze rendkívüli ülést.

Eddig két épületen volt úgynevezett PPP-teher, lényegében hitel. Az egyiket, ami a nagyelőadóra és a könyvtárra vonatkozott, 1,5 milliárd forint értékben megváltotta a magyar állam. A másik esetében, ami a hostelt, a kollégiumot érinti, zajlanak a tárgyalások.

A városvezető hangsúlyozta: meg kell újítani az infrastruktúrát, hogy Békéscsaba kedvező benyomást keltsen, ezen túlmenően a meglévők mellé újabb képzéseket kell indítani – az informatikai tervben van –, de további együttműködésekben is gondolkodnak, így akár nyomdaipari mérnökképzés is lehet a jövőben, reálisan 2019 szeptemberétől a megyeszékhelyen. Kiemelte: a cél az, hogy a jelenlegi 400 helyett 700-800 hallgató legyen Békéscsabán.

– Rendeződhet a békéscsabai felsőoktatás helyzete­ – értékelt Miklós Attila (MSZP), majd élesen bírálva azt mondta­: tudatosan építették le a gazdasági campust, a Szent István Egyetem nem volt partner, nem vette komolyan Békéscsabát. Olyan képzések kellenek, amiket a cégek igényelnek.

Takács Péter (LMP) a közösségi főiskolával és a Szegedi Tudományegyetemmel kapcsolatban kérdezett, amire Szarvas Péter elmondta: a közösségi főiskola ötletét nem tartották megfelelőnek, elvetették. Hozzátette, komoly teher hárult volna az önkormányzatra, ezért akadtak meg a tárgyalások. Azt látták rendben lévőnek, ha fenntartóval rendelkezik a békéscsabai gazdasági campus, amire a Gál Ferenc Főiskola fogékony volt.

– A Szent István Egyetem bezárta volna a békéscsabai campust – szögezte le Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) alpolgármester azt, amit talán eddig nyilvánosan senki nem mondott ki, mert kimondani. Hozzáfűzte: pár év alatt sikerült lerombolni azt a szép képet, amit addig Békéscsaba kialakított magáról. Úgy véli, a helyi felsőoktatás kapott egy mentőövet a Modern Városok Programmal. Örült a fenntartóváltásnak, és aláhúzta azt, hogy a Gál Ferenc Főiskola partnernek tekinti az önkormányzatot.

A közgyűlés végül egyhangúlag, ellenszavat nélkül úgy döntött: vállalnák a projekt megvalósítását azt követően, hogy megismerték a békéscsabai felsőoktatás fejlesztésének tervezetét.

Szarvas Péter polgármester, dr. Bacsa Vendel jegyző és Kiss Tibor alpolgármester a tegnapi rendkívüli ülésen. Fotó: Imre György

Két hete váltott fenntartót

A közgyűlés elé került előter­jesztésben részletezték: az egész projekt megvalósítása az idei második negyedévben indulhat az előkészítéssel, és 2021 második negyedévéig tartana. A fejlesztés összesen több mint 3,5 milliárd forintot tenne ki: 2018-ban 324 millió, 2019-ben 1,8 milliárd, 2020-ban 1,4 milliárd forintot költenének el.

Azt is írták: fontos, hogy olyan tudást biztosítsanak, ami a munkaerőpiacon hasznosítható. A jövőben is a gazdaságtudományi képzések jelentenék a bázist, de informatikai képzéseket is beindítanának. Az infrastruktúra megújítása is a tervek között szerepel. Korszerűsítenék a főiskola épületét, a tornatermet, az utakat és a parkolókat, valamint eszközöket is vásárolnának.

A békéscsabai campust két hete vette át a Szent István Egyetemtől a Szeged-Csanádi egyházmegye fenntartásában működő Gál Ferenc Főiskola. Az előterjesztésben olvasható: fontos várospolitikai cél, hogy Békéscsabán továbbra is legyen felsőoktatás, önálló kar, stabil működést biztosító fenntartóval.