Átjárja a föld szeretete a szarvasi ökogazdálkodót

Uhljár Zita elmondta­, szépségekkel és természeti­ értékekkel teli városában, Szarvason él születése óta. Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak.

– A családi gazdaságot 2003-ban jegyezték be szüleim, majd halálukat követően, 2009-ben döntöttem úgy, hogy követem az általuk mutatott utat – hangsúlyozta Uhljár Zita. – Saját családi­ birtokon gazdálkodunk. Nagyszüleim, dédszüleim elbitorolt földjeit igényelte vissza kárpótláson az édesapám. Ezért is éreztem úgy, hogy kötelességem, szívügyem a földjeink megtartása és a gazdálkodás.

Ikergyermekeim partnerek voltak döntésemben, csatlakoztak a családi gazdasághoz. Mindketten egyetemet végzett, értelmes fiatalok, Zita lányom mezőgazdasági területen dolgozik a Syngenta laboratóriumában. Vetőmag-gazdálkodási szakmérnök. Misi fiam közgazdász, kiváló nyelvérzékkel, zseniális logikai készséggel. A családot érintő ügyekben, főként, ha a gazdaságot is érinti, közösen döntünk. Egyszer az ő örökségük lesz, fontos, hogy megismerjék, megszeressék ők is a mezőgazdaságot, de lássák meg a nehézségeit is.

Édesapánk halálát követően testvérem is haza­költözött Németországból, hogy itt álljon helyt. A szántóföldi termesztés mellett juhokat tart és méhészkedik. Jól érzi itthon magát, helyes döntés volt, hogy hazajött.

Három éve a teljes területükkel átálltak az ökológiai gazdálkodásra. – No, ne gondoljunk hatalmas birtokokra – mondta Zita. –Családunk 45 hektáron termel szántóföldi kultúrákat. Híve vagyok a környezettudatosságnak, a természetvédelemnek, az egészséges életmódnak. Magunk is saját kertünkből fogyasztjuk a gyümölcsöt és zöldséget. A kamra csak saját savanyúsággal és befőttekkel van teli.

Van egy kis farmunk is, öt éve vásároltuk a gépek tárolása és az állattartás, kikapcsolódás céljából. Ott mindig van friss tojás, csibehús és persze fürjtojás. Szarvasi fürjfarm néven sokan ismernek az országban. Gyönyörű, színes és különleges fürjecskéim vannak. Sok jót olvastam a fürjtojás egészségre kifejtett hatásáról. Az autoimmun betegségek legelérhetőbb és leghatásosabb gyógyítója azok számára, akik a természetes gyógymódot részesítik előnyben.

Kíváncsiságból kipróbáltam a tartásukat. Gondoltam, nőként az állattartásnak ezzel a nagyságrendjével én is képes leszek megbirkózni. Annyira megszerettem őket, hogy órákig tudom babusgatni, főként a piciket. A fürjtartás leginkább hobbi. Egyébként is arról ismernek, hogy nagy állatbarát vagyok. Csak úgy, mint Stahl Judit konyhájában, nálunk is mindig van fürjtojás.

És hogy milyen szakirányú előképzettséggel rendelkezik? Elmondta, sajnos, ebből a szempontból nehéz volt a gazdaság átvétele.

Szüleim mindig is taníttattak, hegedültem, zongoráztam, nyelvet tanultam, majd főiskolai és egyetemi diplomát szereztem, legutoljára szociális szakvizsgáztam – magyarázta. – A mezőgazdasághoz nem konyítottam, csak amit láttam, tapasztaltam. Semmilyen szakirányú végzettséggel nem rendelkeztem kilenc évvel ezelőtt.

Azóta növényvédős képesítést szereztem. Igaz, erre már most nem nagy szükségem van, hiszen a biogazdaságban nem használunk vegyszereket. Azért a tantárgyak között jócskán volt gazdálkodási, növénytermesztési ismeret is. Az integrált növénytermesztési képzés ennél már sokkal jobban kapcsolódik az ökogazdálkodás elméletéhez és módszereihez. Nagyszerű oktatóktól tanulhattunk a szarvasi Tessedik főiskolán. Szaklapokat olvasok, interneten tájékozódom.

Meggyőződésem, hogy az elmélet gyakorlat nélkül – és fordítva – nem lehet elég hatékony. Már várom a biogazdáknak tervezett kötelező képzést. Úgy érzem, hogy évről évre egyre több tapasztalatot szerzek.

Az is érdekes téma, hogyan boldogul nőként a férfiak világában? Kiemelte, ez valóban érdekes kérdés, az agráriumnak ez a területe főként a férfiak világa.

– Eleinte úgy éreztem, nem vesznek teljesen komolyan. Azért a kilenc év alatt „megszokták”, hogy vagyunk, működünk. Tudják, hogy aratáskor helyet kell adni a kombájnban, kávéval kínálnak a mérlegházban, elviccelődünk a tábla szélén a szállítókkal. Szarvason több nagy cég is tevékenykedik. Jó érzés, hogy többen elismerik: van létjogosultsága a kisebb gazdaságoknak. Szívesen veszem fel a kapcsolatot tapasztalt termelőkkel, hogy újabb információkkal gazdagodhassak. Szerencsére kérdezni mindig lehet, és szívesen válaszolnak.

Azt veszem észre, hogy a gazdák támogatják egymást, ha a szükség úgy hozza. Emellett szaktanácsadóval is együttműködök, és a kamara dolgozói is minden esetben készségesek. Mivel nem nagy területen gazdálkodunk, és nagyrészt bérmunkát veszünk igénybe, így évszaktól függően több-kevesebb időt töltök a gazdaság menedzselésével, az ökológiai gazdálkodással járó adminisztratív tevékenységgel. Emellett jut időm egyéb feladatokra is. Kuratóriumi elnöke vagyok a 10 éves Aquarius67 Alapítványnak. Magas szinten valósítunk meg társadalmi tevékenységet.

Kiemelt területünk a határon átnyúló kapcsolatok ápolásán túl a gazdálkodók és a tanyán élők tájékoztatása, esélyeik, lehetőségeik növelése. Ennek érdekében pályázatokon keresztül programokat valósítunk meg. Jelenleg is zajlik két tanyafejlesztéses pályázatunk, valamint az FM környezetvédelmi főosztálya támogatásával szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szemléletformáló programunk a város oktatási intézményeinek együttműködésével. A gyermekeim az ügyvezetői egy családi cégnek, mellyel rendezvényeket szervezünk és valósítunk meg, valamint az elmúlt időszakban kisgazdálkodók és civilek részére elérhető pályázatokat írtunk és nyertünk. Ezzel a többrétű tevékenységgel a ­fizikai és a szellemi lét egyensúlyt alkot.

Az elmondottakból egyértelmű, hogy szereti azt, amit csinál.

– Úgy érzem, ez az életforma a létem – mondta Uhljár Zita. – Bennem van, átjár a föld szeretete, tisztelete. Azt gondolom, ez az igazi örökség. Szeretem a kis tanyát, ahol a kimerítő szellemi munka után csak a csönd vesz körül. Nézem az őzikéket alig száz méterre, ahogy a kert szélében legelésznek, és megnyugszik a világ körülöttem. Nagyon szeretem mindazt, amit csinálok.

Uhljár Zitát többen is köszöntötték nőnap alkalmából. A szarvasi hölgy családjával ökogazdálkodást folytat