2018.03.11. 22:23
Békés múltja egyre több embert összeköt
Zubán Istvánnal beszélgettünk, a Békés-anno csoport társszerkesztőjével, aki a múltidéző csoport “motorja”, a mindennapi munkája és a családja mellett fontosnak tartja az értékek megőrzését, és vallja, hogy a múltunk összeköti az embereket.
- Hogy lettél társszerkesztője az oldalnak?
- Sokan mondják, hogy Békés és környékének jó ismerője vagyok, és többen ajánlották nekem, hogy küldjek én is be képeket és történeteket az oldalra. Ezután kértek meg arra, hogy szerkesszem én is az oldalt. Sokat foglalkozom térképekkel a szabadidőmben. A családomban mérnökök, kutatók és gyűjtők is voltak, és úgy éreztem, hogy tovább kell vinnem ezt az örökséget. Rengeteg történetet hallottam a déd- és nagyszülőktől.
- Mi mindent gyűjtesz?
- Sokmindent gyűjtök a múltból, könyveket,dokumentumokat és történeteket, de a katonai térképek a nagy kedvenceim mind között. Gyermekkoromban Fábián János tanár úrnál találkoztam sok régiséggel, és tőle sok érdekes történetet hallottam, ami nincs benne a könyvekben. Ilyen történeteket is igyekszem megosztani a csoportban, amiről hamar kiderülhet, hogy sok ember tud hozzátenni vagy személyesen is tapasztalta azokat.
- Ezek szerint érdekli az embereket a múlt és a történelem?
- Igen, úgy tűnik, hogy nagyon is érdekli őket a történelem, és a régi képek is. Igyekszünk megmutatni az embereknek, hogy hol voltak régen a szinte elfeledett épületek, amiket esetleg le is bontottak már. Próbáljuk megőrizni a csoport segítségével a régi történeteket, amik a képekhez tartoznak. Elég jól ismerem a környéket, így könnyebb megtalálnom a kép elkészítésének helyét, a tagjaink pedig sokszor hozzá is teszik a plusz információkat a képekhez.
- Mondanál egy izgalmas példát?
- Igen, tavaly felkerült egy kép a Belenta tanyáról, amiről azt mesélték, hogy kémek voltak a tanyában, és azért bombázták a tanyát. Egyesek úgy tudták, hogy német kémek voltak, mások oroszokról beszéltek, végül két személy vesztette életét a robbanásban. Az igazság pedig, hogy 1944 őszén Bikeri tanya világban lebombázták őseim tanyáját, mivel nem volt kellően elsötétítve. Gyerekkorunkban sokat játszottunk ott de a bombatölcsérbe nem volt szabad bemennünk. Végül hősi halottá nyilvánították Belenta István és nejét, akiket ott temettek el.
Fotó: bekesmatrix
- Találkoztál már esetleg a csoport tagjaival személyesen is?
- Igen, találkoztam már, sokat beszélgettünk, és kiderült, hogy sok olyan tárggyal és információval rendelkeznek, ami nagyon érdekes, és remélem hamarosan meg is oszthatom majd a csoport tagjaival. A békési malmokról például.
- Voltak vízimalmok békésen?
- Igen, a régi térképek is arról árulkodnak, hogy több malom is lehetett Békésen. Igyekszünk megtalálni a békési vár helyét is. Megkerestünk már régészeket is a témában, remélem rátalálunk a hajdani erőd nyomaira is.
- Melyik felfedezésedre vagy eddig a legbüszkébb?
- Ha megtaláljuk a palánkvárat, akkor arra nagyon büszke leszek, de a ludadi tanyavilágot bemutató képekre vagyok most büszke, hiszen így megmaradhat egy szinte eltűnt világ a képek által. A mai emberek már kevéssé emlékeznek a tanyavilágra.
- Sokan követik a bejegyzéseket a csoportban?
- Igen, egyre többen kíváncsiak Békés történelmére, már több, mint kétezer követőnk van. Sok elszármazott ember is követ minket, és sokszor érdekes információkat is megosztanak a csoport többi tagjával.
Békés központja. Kép: Békés anno
- Mi volt a legutóbbi érdekes történet?
- Régen többségében bivaly vontatta paraszt szekereket használtak, köztudott, hogy a bivalyok szeretik a vizet. Murony felől a békési vásárba igyekvő bivalyfogat amikor a Puskaporos tó közelébe ért, és a bivalyok meglátták a vizet, a tó felé vették az irányt. és szekerestől együtt belegázoltak a tó vizébe. Amíg a bivalyok meg nem unták a fürdőzést addig a gazda kint várt a parton, mert a bivaly annyira makacs és kezelhetetlen állat ösztönzésre egyáltalán nem is reagál. Ez a középkorban vagy még előtte is előfordulhatott, hogy a szekér az áruval együtt a Körösben landolt, így azt gondolom, hogy érdemes lenne vizsgálni a Kis-Körös medrét.