DNS alapján azonosítják a magyar kutyafajtákat

Szabó István ­elmondta, két fajtában érdekelt, Sárréti Sinka Kenneljében kuvaszt – nyájőrző ­kutyát – és mudit – pásztorkutyát – is tenyészt. Tíz éve foglalkozik kuvaszokkal, mudiból pedig­ most született nála az első alom. Szerinte ezen kutyák tenyésztése nem csak a szaporításról szól, ő maga egy hagyományokat megélő életformának fogja fel. Nála évente egy-két alom születik, melyekből a világ több pontjára került már kutya, például ­Erdélybe, ahol a régi szokások szerinti őrző-védő pásztorkutyaként tartják a kuvaszokat gazdáik. Mindkét, általa tenyésztett fajtánál van jelenleg alom, ezeket a kiskutyákat már az új rendszer szerint törzskönyvezik.

A tenyésztő a származás-­ellenőrzés menetéről elmondta, az első lépés az alom születésének tizennégy napon belüli bejelentése. Amennyiben a szülők nincsenek genetikailag rögzítve a Nébih rendszerében, akkor az állatorvosnak vérmintát kell vennie tőlük, melyet a tenyésztőnek el kell küldenie a hivatalnak. A 14 nap után a kiskutyák csipbeültetést igazoló lapját a szülők dokumentációjával (­tenyészszemle, származási lap) be kell küldeni a fajtagondozó egyesülethez. Ezek által a kölykök darabszámának megfelelően küldenek a tenyésztő részére nyál mintavételére alkalmas szetteket. A nyálmintákat szintén a ­Nébihnek kell elküldeni, ahol összehasonlítják a szülőktől korábban beküldött mintával. Amennyiben egyeznek, kiadják az engedélyt a törzskönyveztetésre.

A kötelező származás-ellenőrzés bevezetésének hátrányaként a tenyésztő elmondta, az új rendszer szerinti törzskönyvezés ideje nagyjából megháromszorozódik. Beszámolója szerint a kuvasz esetében ez korábban körülbelül egy hónap volt, ami most több mint három hónapig­ is eltarthat. Ez azoknál a tenyésztőknél­ lehet probléma, akik főleg értékesítésre szánják a kutyákat.

Szabó István a magyar ­kutyafajtákról elmondta, hogy évente rendkívül alacsony egyedszámban születnek hazánkban. Kuvaszból például 204, de komondorból is 300 alatti jelentett kiskutya született 2017-ben. A DNS tárolásával és elemzésével a ­Nébih szakemberei a tenyésztőket szeretnék segíteni­ abban, hogy minél több magyar ­fajta születhessen a jövőben­ hazánkban. Ezenkívül az egyre elterjedtebb és szükségesebb beltenyésztésre keresnek majd megoldást a genetikai térképek felállításával.

A tenyésztő hozzátette, ­szerinte az egyedszám növelésében a Nébih említett programján túl a tartás és a tenyésztési kedv növelése lenne­ a legfontosabb. Problémát ­jelent az is, hogy a hirdetőoldalakat nézegetve láthatjuk, születnek az országban nagyobb számban is magyar fajtáktól származó kölykök, a többségét azonban nem jelentik.

A magyar kutyafajtáknál díjmentesek a vizsgálatok

A származás-ellenőrzés a kutya apjának (kan), anyjának (szuka) és az utód DNS profiljának összehasonlítását jelenti. Mivel ez az egyed élete során nem változik, így a tenyészállatoknál csak egy vizsgálat szükséges, ez az eredmény a későbbi utódokhoz is megfelelő. A mintavételt a kutya csipszámának ellenőrzésével végezheti el az állatorvos vagy a tenyésztőszervezet által kijelölt személy, aki aláírásával és pecséttel hitelesíti a mintavételt. Ez történhet vérmintából, szájnyálkahártya-kaparékból vagy szőrmintából (utóbbi csak rendkívül indokolt esetben). A DNS-származás-ellenőrzési vizsgálatok a törzskönyvezendő, Magyarországon született és tartott magyar kutyafajták (drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó, komondor, kuvasz, magyar agár, mudi, puli, pumi, rövid szőrű magyar vizsla) esetében díjmentesek – olvasható a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-bizottsági Hivatal) weboldalán.