Húsvétra viszik a bárányokat Békés megyéből is

A húsvéti tradíciók miatt a fogyasztás vélhetően az idén is élénk lesz, ezért feltételezhetően az árak is tovább emelkednek majd március végéig – nyilatkozta korábban a Magyar Időknek Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója.

A szakember elmondta: évente 650-700 ezer bárányt adnak el az Európai Unióban a magyar állattartók, köztük a Békés megyeiek is. Húsvét környékén ennek a huszonöt-harminc százaléka kerül piacra. Ez várhatóan az idén is így lesz, a külpiacokon húsvétkor értékesített bárányok aránya azonban ebben az évben inkább a húsz százalékhoz lesz közelebb.

Hajduk Péter szerint jó közepes évet hagyott maga mögött az ágazat. Az év első fele minden szempontból gyengén sikerült: az időjárás és a piaci körülmények sem voltak kedvezőek. Míg az előző években folyamatos volt az állat­létszám emelkedése, tavaly megtorpant a növekedés, 960-970 ezer példányt tartott számon a statisztika.

– Évről évre harminc-ötven­ezerrel bővült az anyajuhok száma, az elmúlt évben azonban stagnálást mutatott a létszám. Ugyanakkor már az is kiemelkedő eredménynek tudható be, hogy a nehézségek ellenére szinten maradt az állomány, és nem csökkent az anyajuhok száma – fogalmazott Hajduk Péter.

A szakember szerint mindez elsősorban a kormányzati intézkedéseknek és az európai uniós támogatásoknak köszönhető. Az ágazat a jövőben is számíthat a közösségi forrásokra, az unión belül pedig, úgy tűnik, javulhat a kiskérődzőtartók helyzete. Erre utal az is, hogy az Európai Parlament napirendjén van a téma, és készül egy ágazati stratégiai terv is.

– Aki húsvétra akart értékesíteni, az értelemszerűen figyelembe vette, hogy idén korábban lesz az ünnep. Az itthoni tenyésztők jellemzően zártan tartják az állatokat ebben az időszakban, más országokban pedig a legeltetés a jellemző, így ott később lesz értékesíthető vágóállat – ezt már a szövetség Békés megyei régióvezetője mondta el az Agrár­híradónak. Barna Miklós hozzátette, ebből a szempontból a hazai tenyésztők előnyben vannak húsvétkor, ők már tudnak eladásra kínálni erre az időszakra is bárányokat. –

És hát a kínálat alakítja az árakat, ezért ilyenkor jellemzően magasabb árat is megadnak a bárányokért – tette hozzá.

A szakember azt is el­mondta, hogy a magyar vágó­állatok nagy része az olasz piacra megy, de egyre nagyobb a kereslet más or­szágokból is: in­formációi szerint Ausztriából is több bárány­húst keresnek, mint korábban.

– A tavalyi év rendkívüli volt az állattenyésztők számára, hiszen az aszály nemcsak a szántóföldi növényeket sújtotta, hanem a lucernát is, a fű hozamát is befolyásolta – mondta el a mezőhegyesi Papp József, aki cigája juhokat tenyészt, és tavaly az év juhtenyésztője elismerést is kiérdemelte. – Ezért a gazdák nem tudtak úgy felkészülni a télre, mint szokványos időkben, jobban oda kellett figyelni a takarmánybeszerzésre és a takarmányozásra is. Sőt, annyira kisültek a legelők, hogy több helyen abrakkal is pótolni kellett az élelmet, már nyár végén, ősz elején is – folytatta.

Hozzátette, a juhtenyésztőknél a legfőbb bevétel jellemzően a bárányok értékesítése, és ezt a húsvét, valamint az olasz piac szabályozza. Meglátása szerint a juh­tenyésztők egy része azzal küszködik, hogy nem lesz vágó­képes báránya a korai húsvéti szezonra.

– Ha nem történt meg a termékenyítés időben, vagy éppen nem voltak fogamzóképesek a juhok, akkor nem lesz báránya az ünnepre.

Ez a cigájára még inkább igaz, mivel ez a fajta szezonálisan ivarzik, ami azt jelenti, hogy csak augusztus hónapban kezd üzekedni. Így mi hiába próbálnánk úgymond beprogramozni, hogy húsvétra legyen bárányunk, a természet ezt felülírja. Ezért aztán ahogy én, más hozzám hasonló tenyésztő sem tudja eladni húsvétra a bárányait, mert nem lesznek olyan súlyban, amiért jó árban megvennék őket.

– A húsvét ilyen szempontból nálunk most nem számít bevételi forrásnak. Utána pedig, sajnos, az a tapasztalat, hogy drasztikusan csökken az állat ára – mondta el Papp József. Ahogy fogalmazott, húsvétkor a 20–24 kilo­grammos bárányokat keresik elsősorban. Aki pedig nem tudja eladni ilyenkor, mert nincs ilyen súlyú állata, az kénytelen várni, és tovább tartani őket.

– Később már csak a nagy súlyú – 30 kiló körüli – bárányokat lehet eladni akár külföldre, akár itt Magyarországon vágóhídra, mert mást nem keresnek. A bárány felhizlalása pedig rengeteg költség, ráadásul ennek az állatnak a felvásárlási ára jóval kisebb, mint a húsvéti bárányé – árulta el.

Papp József azt is elmondta, hogy az általa is tenyésztett őshonos cigája juh az utóbbi években egyre kevésbé keresett a piacon. Tapasztalata szerint körülbelül három éve főként a fehér szőrű, fehér húsú bárányt vásárolják, a fekete szőrű és vörös húsú juhok, amilyen a cigája is, mostanság jóval kevésbé népszerűek. Pedig állítása szerint a kétféle hús íze közt nincs különbség, de valamiért most a fehér a keresettebb.

A szakember hozzátette, ha a juhtenyésztő jó árat akar, akkor értelemszerűen azokra az időpontokra kell időzítenie a bárányokat, amikor a legmagasabb felvásárlási árakat kapja. A báránynak húsvétkor és karácsonykor van a legmagasabb ára. Illetve az olasz piacon még egy augusztusi ünnep idején.

– Azt elérni, hogy ezekben az időpontokban legyen megfelelő súlyú bárány, legeltetéssel nem lehetséges. A le­gelőn ugyanis az állatok lejárják magukat, súlyt veszítenek, ott nem lehet úgymond programozottan gyarapítani az állatot. Itthon ezért a legeltetés nem jellemző – jegyezte meg.

A magyar vágóállatok nagy része az olasz piacra megy. Fotó: sutterstock