Pályázat segíthet a gyulai kápolna felújításában

A Kálvária-apszis­kápolnát 1760-ban építtette­ báró Harruckern Ferenc. Az épület egyterű, és belépővel nem rendelkezik. A Gyula délnyugati határában, a Kétegyházi úton található kápolnában különlegesen szép, barokk, faragott faszobrok állnak immáron negyed évezrede. Krisztus a keresztfán, mellette a két lator, a Fájdalmas Szűz-, a Szent János- és a Mária­ ­Magdolna-szobor alakjai. A Kálvária-domb tizennégy stációképe az 1996-os felújítással egy időben készült el Kiss György közreműködésével.

Mint az a tájépítészek internetes oldalon olvasható, a kálváriák jellegzetesen barokk építmények. Kialakulásuk a Jeruzsálemben tett sok keresztény zarándokúthoz köthető. Mivel Jézus Keresztútját sokan nem kereshették fel, ezért a Szentszék mintegy megjelenítve a jeruzsálemi keresztáldozat helyét, engedélyezte a kálváriák építését.

A keresztút egyes állomásai­ a stációk. A külső térben a ­stációk jellemzően téglából, kőből épített, faragott oszlopok, gazdagabban ráhelyezve­, vagy fülkékben reliefekkel ­ábrázolt jelenetekkel készültek. A 14 stáció és a végén a golgota­ három kereszttel, szabadon állóan vagy kápolnában a táj egyedi épített alkotásai. Van amikor csak golgota­ készül.

A gyulai képviselő-testület januári ülésén is szóba került a kérdés, amikor Durkó ­Károly (Városbarátok) hívta fel a ­figyelmet a kápolna jelentőségére, illetve a megóvásának fontosságára.

Dr. Görgényi Ernő polgármester válaszában elmondta, az interpelláció beérkezését követően Alt Norbert alpolgármesterrel ismét kilátogattak a helyszínre, hogy szemrevételezzék az épületet. Mint hangsúlyozta, az oszlopok nem pusztulnak, karbantartásra van szükség, amit egyébként a gyulai katolikus plébánia be is tervezett, illetve pályázni is kíván a felújításra.

Kovács Péter gyulai esperesplébános lapunknak elmondta, a kápolna szobrait bő két évtizede, 1996-ban, a honfoglalás 1100. évfordulóján, II. ­János Pál pápa látogatására­ restaurálta a műemlék-felügyelet egy nagyszabású összefogással, amiben az egyház, az önkormányzat, magánszemélyek is részt vállaltak. A szobrok így egyáltalán nincsenek rossz állapotban. Megerősítette, hogy bő két évtizeddel ezelőtt állították fel a kápolnához vezető stációkat is.

Kovács Péter kérdésünkre kifejtette, maga a kápolna állapota is megfelelőnek számít, ugyanakkor természetesen szeretnék megőrizni az utókor számára. Éppen ezért elkészítették a részletes pályázati terveket, amelyek egyébként az éghajlati változásokra is választ adnak, és amint megfelelő kiírást tesznek közzé, aktualizálva a dokumentumokat, gyakorlatilag azonnal benyújthatják terveiket.

A közelmúltban az egyik stációt megrongálták ismeretlenek, ezt azonban az Apor Vilmos Alapítvány szépen helyrehozta. Az egyébként külön érdekesség, hogy a Kálvária-domb közelében a Tündérkert mozgalom részeként egy tankertet hoztak létre, ami még egyedibbé teszi az egész környezetet. A gyulai Régi­ Gyümölcsfajták Baráti Köre elnevezésű kezdeményezés hagyományos gyümölcskultúra megtartását tűzte ki céljául.