Az utolsó pillanatban érkezett meg a várva várt eső

Az idei év nem volt könnyű a gazdák számára, a kései kitavaszodás, majd a belvíz jelentősen hátráltatta a megye mélyebb fekvésű területein a talajmunkákat, így nagyon hosszan elhúzódott ezen területeknek a művelhetősége. Amikor pedig művelhetővé váltak a földek, és elvetették a növényeket, akkor meg már annyira kiszáradtak, hogy a kora tavaszi kultúrák, a kapásnövények kelése, e miatt húzódott el. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy rosszul, vagy nem is keltek ki az elvetett magok – mondta el a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség titkára.

Barabás Béla hozzátette, ahol időben rá lehetett menni a talajra, mint például Dél-Békés területein, ott az apró magvakat elvetették, de a csapadékhiány miatt ezek csak részben keltek ki, és ezek sem fejlődtek a szükséges mértékben.

– Itt lényegében az utolsó pillanatban jött az eső, ha ezen a héten sem lett volna csapadék, elképzelhető, hogy egyes helyeken ki kellett volna tárcsázni, kombinátorozni a vetést, és helyette kapásnövényt, mint például kukoricát vagy napraforgót kellett volna telepíteni – hívta fel a figyelmet a helyzet súlyosságára a szakember.

Barabás Béla elmondta, a most lehullott eső azt jelenti, hogy a kora tavaszi vetésű növények nagy valószínűséggel megmenekülnek, a termésátlagban viszont kiesés várható. Az őszi vetésű kalászosokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, azok szépen teleltek és fejlődtek, valamint időben megkapták a fejtrágyát, de a csapadék már nagyon hiányzott ezen növények fejlődéséhez is.

A nagyszénási Október 6 Gazda Kft. több száz hektáron gazdálkodik. Boér Ernő, a társaság ügyvezetője szerint nagy szükség volt esőre, ami sokat segít a növényeken.

– Sajnos az aszály, a szárazság és a hőség nagyon megviselte a zöldborsót, és a sekélyen vetett magvak, mint például a mák, a paradicsom, vagy az egyéb zöldségfélék is megsínylették az utóbbi hetek időjárását – mondta el a gazdálkodó.

Hozzátette, ezen növényeknél terméskiesésre számít, a kukoricánál viszont szerencsére nem, az egyébként is melegigényes növény és ahová vetették, ott volt elég nedvesség a növény számára.

– Ebből a májusi esőből, ami most jött, ha olyan 20-30 milliliter hullana a héten, akkor az valóban aranyat érne, mivel így nagyobb terméskiesésünk, veszteségünk sem lenne – bizakodott az ügyvezető.

Ancsin István Békéscsaba környékén gazdálkodik. Vannak olyan, több tízhektáros területei, ahol a belvíz, majd a meleg és szárazság együttesen tette tönkre az elvetett búzát. Itt várhatóan aratni sem fog, akkora a kártétel. Azt azonban ő is megerősítette, hogy az eső az utolsó pillanatban jött.

– A megkésett vetéseknél a kelést biztosan segíti, a kikelt növényeknek meg a fejlődéshez szükséges a csapadék, ami most szerencsére lehullott, és reméljük, ez folytatódni is fog.

Fejlesztenék az öntözést

Barabás Béla elmondta, jelenleg a megye 380 ezer hektár szántójának csupán 2-3 százaléka öntözhető. Véleménye szerint az öntözési stratégia végrehajtása és gyakorlatba való átültetése tudna hosszú távon is jelentősen javítani a helyzeten.

Nemrégiben Békéscsabán járt Kis Miklós Zsolt, a szaktráca államtitkára, aki szintén az öntözésfejlesztési stratégia fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, mindezt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) együttműködve készíti a kormányzat. Ennek során a kamara segítségével mérték fel azokat a területeket, amelyeket viszonylag rövid időn belül öntözhetővé lehet tenni.

Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke korábban elmondta, közel hétezer gazdálkodói öntözési igényt regisztrált a megyei falugazdász-hálózat, ami országosan is jelentősnek számít. Az elnök azt is hozzátette, jelenleg az ország öntözött termőterületeinek jelentős része három régióra koncentrálódik, az egyik ilyen pedig Békés.