Koponyák és arcok: megjöttek Attila örökösei a csabai múzeumba – galériával, videóval

Egy nem akármilyen, egy hiánypótló tárlat érkezett Békéscsabára az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban országos programsorozat részeként, a MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum jóvoltából – ismertette dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója. Hozzátette: az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig című vándorkiállításon nemcsak koponyák – azon belül érdekességként torzított és trepanált koponyák –, valamint csontok, hanem arcok is megjelennek, a hunoktól egészen az Árpád-házig. A látogatók az embertani és archeogenetikai kutatások legújabb vívmányaival, eredményeivel ismerkedhetnek meg.

Genetikai kérdésekre is választ ad az Attila örökösei című vándorkiállítás

Az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, Bernert Zsolt elmondta, hogy a kiállítás a Kárpát-medence pár száz éves történetével foglalkozik, azonban kitágul az idő és a tér, előbbi több mint ezer esztendőre, utóbbi pedig nemcsak Európára, hanem Ázsiára is. Beszélt a genetikáról, hogy a magyarok a jelenlegi környező országok népeivel keveredtek, de a keleti felmenők is megfigyelhetők. A krónikák, a legendák szerint van kapcsolat a hunok és a honfoglaló magyarok között, az ezzel kapcsolatos kérdés megválaszolásában segítenek a régészeti feltárások, és a csontokból teljes genetikai állomány kimutatható a modern módszereknek hála.

Szándékosan deformálták a koponyát a hunok

A kiállítás első része a hunokkal foglalkozik, akik a 400-as évek első felére egy Ázsiától Európáig nyúló birodalmat alakítottak ki. Attila a Kárpát-medencéből vezette a hadjáratokat, sőt vélhetően itt is hunyt el és elképzelhető, hogy pont a térségben temették el. Hozzátette: volt kapcsolat az európai és az ázsiai hun birodalom között, erre több eredmény utal, példaként hozott fel egy, a budapesti Vezér utcában előkerült leletet. Érdekesség: a koponyák torzítottak, ezt a szokást az újszülötteknél elkezdték. Bár veszélyes beavatkozásról van szó – nagyobb volt a halálozási ráta, mint a nem torzított koponyával rendelkező embereknél –, ez volt a szokás, státuszt jelzett, elitségre utalt abban a korban a szándékosan deformált koponya.

Avarok foglalták el a Kárpát-medencét

Attila halála, 453 után a hun birodalom szétesett, és csak néhány csoport maradhatott a Kárpát-medencében. Jöttek az avarok, akik 567-ben beavatkoztak az itt egymással háborúzó langobardok és gepidák küzdelmébe, és rövidesen a teljes terület avar fennhatóság alá került. Az Európába érkező avarok két fő etnikai elemét belső-ázsiaiak és közép-ázsiaiak adhatták. Az Avar Kaganátus az akkori európai szellemi és politikai berendezkedéstől eltérő utat követő, nomád jellegű állam volt negyed évezreden át, a birodalom a 9. század elején esett szét, részben belviszályok miatt.

Elég vegyes összetételűek voltak a honfoglaló magyarok 

A honfoglaló magyarokról több tévhit is kering, ezeket is eloszlatták a tárlaton. Bár kifejezetten alacsonynak gondolták őket, az átlagos termetük felülmúlta a római vagy avar korra jellemző magasságot. A nagy sztyeppe irányából érkező honfoglaló magyarok Árpád fejedelem vezetésével a 9. és 10. század fordulóján vették birtokba a Kárpát-medencét. A sztyeppe többi lovas nomád típusú hatalmához hasonlóan számos törzs és néptöredék együttese alkotta a honfoglalókat, nyelvileg és etnikailag egyaránt vegyes összetételűek lehettek. 

Koponyát lékeltek a honfoglaló magyarok 

Az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig című kiállításban megjelenítették, hogy miként festett a honfoglalás korában egy részleges lovas temetkezés; de többek között azt is, hogy miként nézhetett ki Bene vitéz. Bene vitéz – aki a 10. század első harmadában hunyhatott el – maradványai 1834-ben, Ladánybene környékén kerültek elő, ez az első hiteles honfoglaló magyar lelet. A tárlaton kihelyezett koponyák alapján megtudható emellett az is, hogy mit jelentett

• a sebészi koponyalékelés, a trepanáció, amit gyógyító céllal végeztek, 
• a jelképes koponyalékelés, ez a szokás viszont a hitvilághoz kapcsolódhatott.

Teljesen összekaszabolták Béla macsói herceget

A koponyák többségéhez arcrekonstrukció is társul, és az újraalkotott arcok között rendkívül izgalmas, hogy miként nézhetett ki III. Béla király és Béla macsói herceg, azaz IV. Béla unokája. Az Árpád-házi III. Béla 1172 és 1196 között uralkodott, 190 centiméter magas lehetett. A maradványai 1848-ben kerültek elő egy sírkamra feltárásakor. Béla macsói herceg 1249-ben vagy 1250-ben születhetett, 1272-ben a Margitszigeten politikai gyilkosság áldozata lett, teljesen összekaszabolták. A maradványait 1915-ben találták meg.