Bemutatták az 1956-os forradalmat követő embertelen retorziókat körüljáró filmet

A filmet a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) megbízásából készítette Havasi Dániel és Madácsy Tamás. Mint azt a két alkotótól megtudtuk, egyre többet tudunk az 1956-as forradalom és szabadságharc eseményeiről, fő vonulatairól, azonban a november 4. utáni vidéki történésekről jóval kevesebb az ismeretünk.

– A szélesebb közvélemény számára rengeteg ismeretlen része van ennek az időszaknak, a film éppen ezért ezekre igyekszik ráirányítani a figyelmet – nyilatkozta lapunknak Madácsy Tamás a megyeszékhelyi bemutató kapcsán. Mint megtudtuk, munkájuk során tucatnyi interjút vettek fel, amelyek elsősorban az 1956 késő őszétől 1957 májusáig tartó hónapokba engednek betekintést.

– A kommunisták korlátlan terrorjának az időszaka volt ez az egész országban, amelyet a karhatalmisták, köznyelven a pufajkások hajtottak végre. Fegyveres különítmények járták a Békés megyei településeket, és bármiféle törvényességet nélkülöző módon, ok nélkül bántalmaztak súlyosan, és több esetben halálra is vertek embereket a Viharsarokban – ecsetelte Madácsy Tamás.

– A túlélők, és az áldozatok hozzátartozóinak szavain keresztül tárulnak elénk a megélt szörnyűségek. Az egyik legmegdöbbentőbb része a megtorlásnak, hogy a karhatalmista osztagok olyan embereket vertek félholtra, akik gyakorlatilag semmit de, semmit nem követtek el. Azokat, akik a rend és törvényesség megőrzéséért a forradalmi bizottságok élére álltak és sikeresen csitították le a tettlegességre buzdító hangokat. A helyzet ellentmondásosságát jól mutatja, hogy akadtak, akiknek a szabadságharc leverését követően az újonnan hatalomba került kommunista hatalom helyi elöljárói először még meg is köszönték a kiállásukat, majd következett az értelmetlen fordulat: a letartóztatásokat követő kőkemény kihallgatásokkal, ütlegelésekkel. A mintegy tizenkét beszélgetés szereplői között megszólalt Fekete Pál, aki a forradalmi bizottság vezetője volt Békéscsabán.

Madácsy Tamás hangsúlyozta, a kiemelkedő személyiség például felelevenítette, hogy miként ütötték-verték egy éven keresztül a különböző börtönökben. Hozzá hasonlóan megkínoztak másokat is, akik soha nem fogtak fegyvert, egyetlen lövést nem adtak le, soha nem ösztönöztek senkit erőszakra. A karhatalmat, a belügyi szerveket ez azonban nem érdekelte, a brutális erőszakkal járó megfélemlítés mindennapossá vált. Volt, aki sajnos életét vesztette a bántalmazások következtében. Az áldozatok és szeretteik rengeteget szenvedtek, az alkotók filmjükkel előttük hajtanak fejet.

Madácsy Tamás elmondta, hogy munkájuk során nagy segítséget jelentett számukra Dányi László, szegedi történész-újságíró, Dr. Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatója és Dr. Máthé Áron, a NEB elnökhelyettese. Az interjúkat két esztendeje vették fel, és körülbelül egy éven dolgoztak, amíg teljes egészében feldolgozták az anyagot, és összeállt a kész film.

– A megszólalók többsége már nyilatkozott különböző alkotásokban, így mi igyekeztünk egy kicsit másképpen, némileg más részekre összpontosítani – hangsúlyozta. – Abban bízunk, hogy sokakhoz eljut majd a hősök és mártírok emlékezete.

Elsőként Békés megyében

Természetes volt, hogy a Megtorlás a Viharsarokban című filmet elsőként Békés megyében mutatjuk be – hangsúlyozta Madácsy Tamás. – Munkánk a Békés megyében történt eseményeket állítja a középpontban, másrészt máig szomorú aktualitást ad az alkotásnak, hogy 1957 februárjában Békéscsabán végezték ki Mányi Erzsébetet és Farkas Mihályt.

A történész lapunknak elmondta, várhatóan egy országos televízióban is láthatják majd a nézők a filmet, ami azt követően videomegosztókra is felkerülhet.