Kórházban tért magához a zsoké, a lovát megcsonkítva találták meg

Három kórházban töltött nap után térhetett haza Szabó Erzsébet, aki jelenleg a füzesgyarmati otthonában lábadozik. A gyerekek lovagoltatásával foglalkozó edzőt csütörtökön reggel engedték ki a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórházából. A vizsgálatok szerint a baleset következtében erősen zúzódtak a bordái, megsérült a tüdeje. A galopp számban induló versenyző nem emlékszik tisztán az esés utáni pillanatokra.

– A harmadik pályáról indultam, jól sikerült a rajt, a mezőny elejére kerültem egy másik versenyzővel. Az első kanyarig minden rendben ment, ekkor a mellettem lévő lovas bevágott elém, megelőzött, amitől megtorpant a lovam és irányt váltott. Nem a kanyar ívén fordult, hanem kihajtott a közönség felé, megcsúszott és elestünk. Körülbelül 4-5 métert csúszhattam a földön. A párom rohant a segítségemre. Elmondása szerint nyitott szemmel feküdtem a földön, és szorítottam a szárat – idézte fel a történteket Erzsébet. – A következő emlékem a kórházból való, ahol elvégeztek egy sor vizsgálatot, voltam CT-n, hasi ultrahangon és megröntgenezték a bal karom.

A Kondoros színeiben induló Erzsébet negyedszer vett részt a Nemzeti Vágta előfutamán, minden alkalommal a második helyre futott be. A mostani versenyen Címer nevű lovával nevezett, aki három éve, nyers lóként került hozzá.

– Örömmel fogadtam, amikor felkértek a kondorosiak a versenyre, mert ezzel a lóval tavaly versenyeztem először Tiszafüreden. Másodikok lettünk, amit nagyon pozitívan éltem meg. Ott egy rettentő jó pálya van, minden nagyon jó volt. Úgy gondoltam, hogy kipróbálom magunkat Sarkadon is. Nem szeretnék vádaskodni, de úgy érzem, nem volt sportszerű a versenytársamtól a keresztezés. Ráadásul a pálya is alkalmatlan az efféle versenyek megrendezésére, túl szűk, füves. A bejáráskor azt is elmondták, hogy majd csak az első kanyar után előzzünk, mert úgy biztonságosabb.

A lovast a mentők szállították be a gyulai kórházba, s csak napokkal később szembesült társa elpusztulásának körülményeiről.

– Úgy tudom, feltették egy lószállítóra, elvitték a sarkadi dögtelepre és elaltatták. Azóta sem láthattam, nem tudtam elköszönni tőle, így sosem fogom tudni túltenni magam a történteken. Pár utcával feljebb van még nyolc lovam, megkértem anyukámat, hogy ne vigyen oda, mert nem tudok rájuk nézni – fogalmazott a történtektől a megtört, gyászoló hölgy.

A Nemzeti Vágtán való részvétel egyik feltétele az úgynevezett pályaelfogadási nyilatkozat aláírása. Ezt Erzsébet – a többi versenyzőhöz hasonlóan – aláírta a hétvégi verseny előtt. A protokollt Bendes Csaba, a Nemzeti Vágta elővágta és nevezési igazgatója is megerősítette lapunk megkeresésére. Elmondta, minden, a versenyen elinduló lovas kötelező pályabejáráson vesz részt, melyet követően eldönti, hogy részt kíván venni a megmérettetésen avagy sem.

Megkerestük a történet másik lovas szereplőjét is, aki végül továbbjutott a Nemzeti Vágtába. A férfi rávilágított, hogy a vágta szervezői bizottsága figyeli a futamokat, és szabálytalanság esetén kizárással bünteti a résztvevőket.

– Nem engedtek volna továbbjutni, ha elkövettem volna bármilyen szabálytalanságot. A rajtnál megelőztem a hölgyet, végig mögöttem, rajtam kívül eső íven jött. Nem merült fel bennem, hogy bármit elkövettem volna. Szerintem a füves pályával nincs gond, talán a kanyar íve volt egy picit kisebb – mondta el a versenyző.

[video width="576" height="320" mp4="https://www.beol.hu/wp-content/uploads/2018/05/video1525367832.mp4"][/video]

Ribárszki Péter, Kondoros polgármestere elmondta, a város lovas település, elég a Rózsa Sándor-hagyományok alapján rendezett Betyár-napokat vagy a fogathajtó-versenyeket említeni. A Széchenyi István Lótenyésztési Egyesület is sikeresen működik.

– Galoppban ugyanakkor nem vagyunk túl erősek, de a sportág ezen szakágában is szeretnénk minél jobbak, felkészültebbek lenni – mondta Ribárszki Péter. – Ezért is esett jól dr. Mokán István sarkadi polgármester meghívása a Nemzeti Vágta előfutamaira. Egyeztettem a kondorosi lovasokkal, de ebben a szakágban ló és zsoké együtt nem jött össze. Dr. Mokán István viszont felajánlotta, hogy Kondoros képviseletét megoldják füzesgyarmati zsokéval és lóval. Elfogadtuk az ajánlatát, intéztük a nevezést, befizettük a nevezési díjat. Sok kondorosi ment már át az előfutamokra is Sarkadra, onnan kaptam a hírt, hogy a színeinkben induló zsoké és ló súlyos sérülést szenvedett egy bukás miatt.

Ribárszki Péter a begyűjtött információk után azonnal felkereste a gyulai kórházban a balesetet szenvedett zsokét, és mielőbbi felépülést kívánt számára.

Kondoroshoz ezer szállal kötődik Váradi Zoltán, aki lovakat tart, őt is megviselték a történtek. Jobbulást kívánt a zsokénak, valamint beavatott abba, hogy miért indulnak egy-egy település képviseletében nem ottani lovak és versenyzők.

– A galoppversenyek egyeduralkodói az angol telivérek, ha egy ilyen jószág elkezd futni, szó szerint belelovalja magát a versenybe, nincs, aki utolérje – hangsúlyozta Váradi Zoltán. – A Nemzeti Vágtánál éppen ezért hozták meg azt a szabályt, hogy csak maximum 75 százalékos vérvonalú, legalább ötéves telivérek versenyezhetnek. Nagyon sok település nem tud ilyen lovakat felvonultatni, viszont számukra, a lakosság számára is fontos a Nemzeti Vágta. Most értek be az akkori csikók, nálunk például angol telivérrel kereszteztünk egy kisbéri félvért, és győzelmet is aratott.

Váradi Zoltán, aki Mezőgyánt képviselve hétszer jutott döntőbe lovaival elmesélt egy történetet a vágtán való részvételről. Budapesten, a Hősök terénél található a Vágta Korzó is, itt a döntőkbe jutott 72 település jelenhet meg sátorral, kiállítási területtel.

Hogy ez mekkora településmarketinggel jár, arról Váradi Zoltán elmondta a petrencés rúd és az Arany János-idézet történetét. Rengetegen keresték fel emiatt a mezőgyáni sátrat, és nem értették az összefüggést. Holott Mezőgyán és Nagyszalonta között légvonalban két kilométer a távolság, és Arany János Toldijának számos epizódja ott, a nádasban zajlott.

Váradi Zoltán a lovas balesetre visszatérve Ribárszki Péterhez hasonlóan mielőbbi felgyógyulást kívánt a lovasnak. Hozzátette, egy ilyen baleset testileg, lelkileg megviseli az embert, de annyit a zsokénak tudnia kell, hogy a lovas társadalom mellette áll, és biztosan ott lesz ő még nem egy Nemzeti Vágtán.

A Nemzeti Vágta Szervezőbizottsága is megszólalt a Sarkadon történt balesettel kapcsolatban

Egyik versenyző sem élt észrevétellel

A Nemzeti Vágta évekkel ezelőtt a települések összekovácsolását tűzte ki célul, és azt, hogy hidat építsen az emberek között. Legfőbb szempontjai között szerepel a versenyek biztonságos és esélyegyenlőségnek megfelelő lebonyolítása, melyek biztosítása érdekében komoly szabályrendszeren alapul minden verseny. Ezen szabályokat bárki elolvashatja a Nemzeti Vágta honlapján Versenykiírás és Versenyszabályzat címen.

Mindemellett a versenyzők minden Elővágtán a verseny előtt gyalogosan bejárják a pályát, majd egy technikai értekezleten vesznek részt, amit követően aláírják a pályaelfogadási nyilatkozatot, miszerint a pályát biztonságosnak, és a versenyzésre tökéletesen alkalmasnak találják (természetesen ennek ellenére bármelyik versenyző bármikor visszaléphet a versenytől, akár indoklás nélkül is). A balesetet szenvedett hölgy is bejárta a pályát, majd aláírta a pályaelfogadási nyilatkozatot és starthoz állt – ahogy tette ezt a többi versenyző is, akik sikerrel célba is értek.

Most is, mint minden esetben a Nemzeti Vágta stábja a biztonságos versenyzést tartotta szem előtt, a pályával kapcsolatban egy versenyző sem élt semmilyen észrevétellel a nap folyamán, ahogy természetesen a Nemzeti Vágta stábja sem engedné egy versenyzésre alkalmatlan pályán a verseny lebonyolítását. Sajnáljuk, hogy baleset történt és a hölgy hibást keres.