Megcsonkították a fejbe lőtt versenylovat Sarkadon

Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, a sarkadi vágta második előfutamán esett zsoké lovát a futam után elaltatták. A tulajdonos csütörtök estig élt abban a hiszemben, hogy humánus körülmények között altatták el és szállították a dögtelepre a négylábút. Később ismerősök küldtek számára fotót az elhullott, városszéli dögtelepen lévő állatról.

A fényképen egy megcsonkított, kicsavart pozitúrában elhelyezett, fejbelőtt ló látható. A 10 perces videóban Erzsébet megtörve, sírva mutatja be a szerencsétlenül járt lovat. A Facebookról és Youtuberól eltávolított videóban elhangzik, nem fogja annyiban hagyni a történteket. „Még a ló útlevelét sem kaptam vissza, mit akarnak azzal kezdeni?”

– Azt ígérte anyukámnak az állatorvos, hogy injekcióval altatják el, és megfelelő, elkerített helyre kerül, ahonnan majd az Atev (fehérjefeldolgozó üzem – a szerző) viszi tovább. Kiemelte, hogy injekcióval fogja megoldani az altatást, erre három kórházban töltött nap után megcsonkítva, megnyúzva találtam rá a lovamra. Felfoghatatlan, ami történt, embertelen. A telep körül nincs kerítés, bárki bejuthat oda. Nem tudom, hogy kik tették és miért, de ki szeretném deríteni – mondta el lapunknak Erzsébet.

Lapunk megkereste a Magyar Állatorvosi Kamara főtitkárát, Dr. Horváth Lászlót, aki elmondta, nem ütközik törvénybe, hogy a lovat fejbe lőtték.

– Erre vonatkozóan leírva biztos, hogy nincs olyan szabály, amit elő lehetne venni. Gyakorlatilag az állat életének a kioltására többféle mód és lehetőség is adódhat attól függően, hogy éppen melyik lehet a legoptimálisabban gyorsabban elvégezni. Egészen aprólékosan kellene tudni a részleteket, hogy az állatorvos miért nem injekciósan altatta el – fogalmazott Horváth László.

– Az állat szenvedésének megrövidítésére szokták alkalmazni a fejbelövést. Ez egy régi, bevett szokás, hiszen abban a pillanatban véget ér a szenvedése, hogy megtörténik a lövés. Egy laikus számára egy kicsit horrorisztikusnak tűnő megoldás, de évszázadok óta alkalmazzák. Haszon állatok esetében nagyon gyakori, hogy ezt a megoldást választják, ha éppen nincs más.

Információink szerint nem egyedi esetről van szó, történnek a mostanihoz hasonló, csonkításos esetek a belvárostól egy kilométerre található dögtelepen. Kerestük a Békés megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi osztályát is. Elmondták, az ügyben az illetékes főosztály hatósági eljárást folytat. Folyamatban lévő ügyről lévén szó, jelenleg nem áll módukban bővebb tájékoztatást adni.

A rendőrség állatkínzás gyanúja miatt nyomozást rendelt el és vizsgálja a történtek körülményeit.

Menthetetlen volt a sérült ló

A sérült ló orvosi kezelése és elszállítása a tulajdonos képviselőjének hozzájárulásával és jelenlétében, valamint a szabályok betartásával történt – kezdték a sarkadi városgazdálkodási irodánál, majd így folytatták:

A ló súlyos, végzetes sérülést szenvedett – például nyílt lábszártörést –, komoly fájdalmai voltak. A baleset után az állatorvos azonnal megvizsgálta a sérült lovat. Egyértelműen látszott, hogy menthetetlen, ezért szükség lesz az elaltatására. Ezt egyeztették a lovas családtagjaival is, akik ebbe beleegyeztek.

A hatályos jogszabály szerint a tulajdonost terhel mindenféle kötelezettség a lóval kapcsolatban. Két lehetőség merült fel: vagy ő elviszi, elviteti az állatot Füzesgyarmatra; vagy Sarkadon kerül sor az altatására, és a sarkadi gyepmesteri telepen helyezik el a tetemét. A lovas családtagjainak kérésére és képviselőjük jelenléte mellett az utóbbira került sor – mondták a dögtelepet is működtető sarkadi városgazdálkodási irodánál.

A városgazdálkodási iroda egy debreceni céggel, az ATEV Zrt.-vel áll kapcsolatban, és a cég munkatársai pénteken szállították el a ló tetemét, miután jelezték nekik, hogy a dögtelep megtelt. A városgazdálkodási irodánál hozzátették: a tetem dögtelepen történt elhelyezése és elszállítása közötti idő alatt sajnálatosan voltak olyan emberek, akik bementek a dögtelepre és erkölcsileg mindenképpen elítélhető módon megcsonkították az elhullott állatot.

Szabályszerűen járt el az állatorvos

A protokoll, a szabályok szerint járt el – mondta lapunk megkeresésére az állatorvos, majd részletezte, hogy több ok miatt döntött az állat lelövéséről.

Először beadott 2 milliliter altatót, fájdalomcsillapítót az állatnak, ám az is nehezen ment, mivel a sokktól és a vérveszteségtől össze voltak este a vénák. Utána kellett volna beadnia 50 milliliternyi adagot – ami tulajdonképpen méregnek is tekinthető – a lónak, ez tehát lehetetlennek látszott.

A másik ok, ami közrejátszott a döntésében, hogy sejtette: a tetem legalább egy napig a dögtelepen lesz, és elképzelhető, hogy bizonyos emberek visznek és esznek majd a húsából. Tehát komoly következményekkel járt volna az, ha méreggel végez az állattal, és nem merte vállalni a kockázatot.

Hozzátette: a patkó kérdése miatt egy óra múlva vissza kellett mennie a tetemet megnézni – és már akkor valakik kifaragták az egyik combról az összes húst. Kiemelte: bebizonyosodott tehát, hogy helyesen döntött, amikor a méreggel való altatás helyett a szakember általi lelövést választotta.

Az ügyben állást foglalt a Nemzeti Vágta Szervezőbizottsága

„A Nemzeti Vágta Szervezőbizottsága megérti a lovas fájdalmát és együttérzését fejezi ki a történtek miatt. Mindazonáltal a sérült ló orvosi kezelése és elszállítása a lótulajdonos képviselőjének hozzájárulásával és jelenlétében, valamint a szabályok betartásával történt. A baleset után az állatorvos azonnal megvizsgálta a sérült lovat, és egyeztetve a lótulajdonos képviselőjével az elaltatás mellett döntött. A szabályos eljárás ilyenkor az, hogy az elaltatott állatot a helyi gyepmesteri telepre szállítják. Ez ebben az esetben is így történt, a lótulajdonos képviselője végig jelen volt a folyamat során és beleegyezett a ló gyepmesteri telepre szállításába, amelynek üzemeltetése a Sarkadi Városgazdálkodási Iroda hatáskörébe tartozik. A ló tetemét azonban – mielőtt a debreceni székhelyű ATEV Zrt. elszállította volna a gyepmesteri telepről – illetéktelen személyek megcsonkították. A további ilyen esetek elkerülése érdekében az üzemeltető azonnali intézkedéseket vezetett be és intézkedett a lerakóhely kiürítéséről is.”

Erzsébet nem támogatja a tüntetést

– Most értesültem arról, hogy szerveznek a Nemzeti Vágta ellen tüntetést. Én ezt nem támogatom, és nem is szeretném, hogy megszűnjön, a lovam balesete nem a vágta miatt történt, elfogadtam a szabályzatot. Nem akartam az élővideóban sem személyeskedni, a lelkiállapotom miatt volt, én csak hivatalos papírokat akarok – fogalmazott a lovas, Szabó Erzsébet.

Előzmények:

Kórházban tért magához a zsoké, a lovát megcsonkítva találták meg

Több ezren szórakoztak Sarkadon, de a vágtán a döntő egy bukás miatt elmaradt