ROSA, a robot műtötte meg a csabai Ale Patríciát

A túlmozgások az utóbbi időben már megnehezítették és meg is keserítették Pati mindennapjait, hiszen kezeit, lábait, a testét nem tudta úgy irányítani, ahogy szerette volna – szólt a műtét előzményeiről az édesanya, Aléné Kucsera Andrea. – Mivel a túlmozgások súlyosabbá váltak, elkezdtük keresni a lehetőségét, hogy miként javíthatnánk kislányunk állapotán.

A gyógyszerek nem hoztak javulást

A családnak Pécsen tanácsolták az úgynevezett DPS agyi stimulációs beültetést. Ezután jutottak el az eljárással foglalkozó orvoscsoport egyik vezetőjéhez, dr. Erőss Loránd professzorhoz. A szakember elmondta, a gyógyszerek nem hoznak javulást, ezért érdemes lenne megpróbálni a műtéti beavatkozást. Januárban Patríciának be kellett feküdnie a budapesti neurológiai klinikára, ahol összetett vizsgálatsorozaton esett át.

Egyebek mellett arra is kíváncsiak voltak, hogy a beültetéshez szükséges idegpályák épek-e, hiszen ez alapfeltétele volt az operációnak. Az eredmények megszületését követően az orvosteam úgy döntött, hogy végrehajtják a beavatkozást. A húszéves lány április 25-én feküdt be a fővárosi klinikára. Kezelőorvosa dr. Halász László volt. Két nappal később az orvosi csapat beültette a stimulátorokat.

Nehéz szavakba önteni, mit éreztek a műtét alatt

– Még most is nehezen tudom szavakba önteni, amit a nyolc órán át tartó műtét alatt átéltünk. Patit reggel negyed 9-kor vitték be a műtőbe. Halász doktor úr délután 2 órakor kijött, hogy beszámoljon róla, minden az elképzelések szerint halad. Kislányunkat fél ötkor hozták ki, de még altatásban elvégeztek egy CT-vizsgálatot, hogy ellenőrizzék, jó helyen vannak-e a stimulátorok – emlékezett vissza az anyuka. – Háromnegyed 5-kor az intenzívre vitték, és csak este negyed 9-kor kaptam vissza őt. Tudtuk, hogy a legjobb kezekben van, mégis nehéz órák voltak ezek.

Pati nagyon bátran viselkedett

Patrícia végig bátran viselkedett, igazi hősként, ahogy mindig is tette. A pénteki műtétet követően szombaton már egész jól volt, vasárnap sétált is néhány lépést. Az első időszakban nehezen tudott enni, nyelni, és beszéde is nehézkesebbé vált, túlmozgásai – bár erről előre tájékoztatták őket az orvosok – erőteljesebbé váltak. A regenerálódást követően, május 28-án, dr. Tamás Gertrúd adjunktus bekapcsolta a stimulátorokat.

– A doktornő arra kérte Patit, hogy bármit érez, ha pozitívat vagy negatívat érzékel, azonnal szóljon. Ő könnybe lábadt szemmel csak annyit mondott, hogy neki máris jó – ecsetelte. Nagyon érdekes volt, hogy már aznap este visszatért a műtét előtti beszéde. Dr. Tamás Gertrúd tovább emelte a stimuláció frekvenciáját, kevesebb lett a túlmozgás, Patrícia alvása nyugodtabbá vált, állapota rengeteget javult.

A fiatal lány azóta már iskolába jár, a sebe begyógyult. Az agyába két stimulátort helyeztek el, és bal oldalra, a kulcscsont alá ültették az érzékelőt, ami olyan, mint egy pacemaker. Nemsokára visszamennek egy kontrollra, illetve szeptemberben egy hosszabb vizsgálatra.

– Sok pozitív változást érzékelünk, a túlmozgás csökkent. Abban bízunk, hogy ez hosszú távon így is marad.

A kovácsházi dr. Halász László tagja a csoportnak

A mezőkovácsházi dr. Halász László is tagja annak az orvosi csoportnak, amelynek tagjai a napokban, a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) újabb jelentős eredményéről számoltak be. Egy robot segítségével hajtottak végre Parkinson-kórban szenvedő betegen sikeres agyműtétet az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben (OKITI).

Az Erőss Loránd főorvos vezette orvosi teamben 2014 óta dolgozik Halász László. Elárulta, gyakran még otthon is a napközben felmerült betegségek, kutatási lehetőségek foglalkoztatják.

– Nincs a családunkban orvos. Általános iskolában a kémia és a biológia érdekelt kiemelten. Tanáraim is felfigyeltek erre, tanulmányi versenyekre készítettek fel, majd az általános iskola végeztével azt javasolták, jelentkezzek a szegedi Radnóti gimnáziumba, ahol később biokémia tagozaton tanultam – mesélt útkereséséről a fiatal orvos. – Később az orvosi egyetemre jelentkeztem. Az orvostanhallgatók csak a harmadik évben kezdenek ismerkedni a betegségekkel, a negyedikben szakdolgozati témát kell választaniuk. Megfelelő klinikai ismeretek hiányában nehéz volt a döntés, hogy merre tovább.

Mint elmondta, egy Parkinson-kórral is foglalkozó fiatal idegsebész meghirdetett egy szakdolgozati témát, általa csöppent bele a tudományos munkába. Így ismerte meg Erőss Loránd főorvost, aki abban az időben gyakran járt Szegedre átadni ismereteit.

Szia, Lacikám, megjöttél?

– Teltek az évek, továbbra is foglalkoztatott, vajon hosszú távon milyen lehetőségeim lehetnek. Kósza gondolatként se fogalmazódott meg bennem, hogy elmenjek Szegedről, ám rezidensállást akkor nem kínáltak. Erőss főorvos úrral egyeztetve tudomásomra jutott, a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) induló projektjének kutatócsoportjába szívesen fogadna. Meglátogattam többször, megismertem a jelenlegi kollégáimat, lehetőségem volt betekinteni a kutatócsoport és a betegellátással foglakozó részlegek mindennapjaiba. Diplomaosztóm előtt felkerestem a főorvost, egy műtétet éppen befejezett, rám nézett, és csak annyit mondott: „Szia, Lacikám, akkor megjöttél?” Én pedig el sem hittem. Valahogy így kezdődött – mesélte Halász doktor. Azóta már a NAP II. projekt zajlik, aminek ő is közreműködője.

Emberi életeket változtatnak meg

– Kutatásaink során, MR-vizsgálatokat felhasználva, speciális módszerekkel idegi hálózatokat ábrázolunk az agyban – ecsetelte dr. Halász László. – Ez a munka elengedhetetlen olyan mozgászavarok műtéteinek tervezése során, mint a Parkinson-kór vagy más, remegéssel járó betegségek, agydaganatok, epilepszia. Parkinson-kórnál meghatározzuk azt a sebészi célpontot, ahová az elektródát kívánjuk majd beültetni. ROSA, a robotunk, abban segít minket, hogy ennek az elektródának a célbajuttatása a korábbiaknál pontosabban történjen.

A műtétek folyamata a régi, azonban az új eljárással 0,6 milliméteres hibahatár alatt tudunk dolgozni. Az epilepsziasebészeti kivizsgálások során előfordul, hogy több, akár 10-15, speciális, 1,5 milliméter átmérőjű elektródát ültetünk az agyba, azokra a területekre, ahonnan az epilepsziás rohamok indulását várjuk. Robot segítségével egy ilyen elektródabehelyezés 5-7 percet igényel. Ezekkel megfigyeljük a rohamok kialakulását, terjedését, hogy később egy részletes műtéti tervet tudjunk felállítani.

Amikor minden adat a kezünkben van és a csapat egyetért, a tervek alapján elvégezzük a második műtétet a kóros agyterületeken. Ezekkel a beavatkozásokkal életeket változtatunk meg, ezért is fontos az esetleges hiba kizárása. Épp ezért ROSA mindig visszakérdez és a mi beleegyezésünk nélkül nem végez feladatokat. Fáradhatatlan segítő.

Hosszú távon javulást várnak

Mint elmondta, a 20 éves Ale Patrícia esetében is elvégezték az úgynevezett mély agyi stimulációs műtétet. A beültetett elektródák a mozgás szabályozásában szerepet játszó hálózatok befolyásolása révén javítják a betegség tüneteinek kialakulásáért felelős hibás idegi működést. A stimulátor bekapcsolása óta, az első tapasztalatok alapján, Patrícia állapota javul, de ennél a betegségnél, a Parkinson-kórral ellentétben, hosszú távú, fokozatos javulást várnak.