Dolgozhatnak, házasodhatnak, adót fizethetnek a játékvárosban

Tíz éve adaptálta a Hetedhét Játékvárost a Mi egy Másért Közhasznú Egyesület, a ditzingeni Kinderspielstadt Ditziput című projekt alapján. A jubileumra való tekintettel ebben az esztendőben az elmúlt kilenc év összes témáját feldolgozzák a gyermekek, akik a következő napokban saját városukban, saját szabályaik szerint élnek, alkotnak, kereskednek és játszva, tanulva fejlődnek.

A program lényege a tudatos gazdálkodásra és a demokráciára való nevelés, ezért a diákok napi négy alkalommal választanak a rendelkezésre álló 40 belső helyszín, műhely közül, hogy az adott blokkban hol szeretnének dolgozni. Kipróbálhatják többek között az origami-, a fonalgrafika-, a tánc- vagy akár a papírműhelyt is. Utóbbiban például a papír újrahasznosításának formáit tanulják el, a táncműhelyben a különböző táncstílusokat ismerik meg. Lehetőség van továbbá gyertya- vagy szappankészítésére is.

A gyerekek természetesen nem ingyen „dolgoznak”, pénzt kapnak a munkájukért. A Játékváros hivatalos valutája a GYURO, melyet a falodában szendvicsre, a kocsmában limonádéra cserélhetnek, de akár szerelmes vagy ajánlott levelet is feladhatnak érte. A játékos vásárlások és munka közben így megtanulják, hogy a pénzért dolgozni kell. Sőt adót is fizetnek a diákok a Játékvárosban egészen addig, amíg meg nem házasodnak vagy valamilyen hivatali pozíciót be nem töltenek.

– Két részre lehet osztani a műhelyeket, kézművesre és városigazgatásra. Utóbbihoz tartozik például az önkormányzat, a munkaügyi hivatal, a televízió és a rádió is. Mivel a házasságkötésért adómentesség jár, vannak, akik az újságban hirdetést adnak fel. Sokak számára vonzó az érdekházasság – avatta be lapunkat a gyerekek furfangos észjárásába az egyik kis diák.

Aki pedig gyűjtögetni szeretné a pénzét, befizetheti magát egy utazásra az utazási irodában. A városban polgármestert is választanak a fiatalok. Általában lányok kerülnek a vezetői pozícióba, aminek egyik oka lehet az ebben az életkorban a lányokra jellemző érettebb gondolkodás. A polgármesterjelöltek programmal készülnek, a szavazók az innovatív ötleteket díjazzák, de sokan szeretnék, hogy az emberek jobban figyeljenek egymásra és többet segítsenek egymásnak.

– Számomra döntő szempont, hogy olyan programot találjon ki a jelölt, ami jobbá teszi az életünket a városban. Legyen kevesebb a sorban állással eltöltött idő, nagyobb tisztaság és rend, és jó lenne, ha rendőrség is működne – árulta el Pikó Hella városlakó.

Szabó ­Enikő, a Gyulai Ifjúsági Központ és a működtető Mi egy Másért Egyesület szakmai vezetője világított rá a tábor legfőbb céljára. „A lényeg, hogy diákok a játék élményén túl úgy érezzék, ebben a világban saját döntéseik szerint működhetnek, és az általuk megkeresett pénzzel miképp gazdálkodhatnak” – fogalmazott.

Mindenről beszámolnak a nap végén

Az önkormányzattal közösen szervezett nyári táborban a gyerekek tábori újságot, rádió- és tévéműsort is szerkesztenek. A Memoár című napilapban interjúkat, hirdetéseket és keresztrejtvényt tesznek. A rádióban az egész napos foglakozások közben szóló zenéket válogatják össze, illetve az eltűnt tárgyak is az éteren keresztül jutnak leghamarabb vissza a tulajdonosaikhoz. A tévébemondók a nap érdekességeiről számolnak be, legyen szó a napi menüről, a polgármesterválasztás eredményéről vagy az időjárásról.