Az országos döntőbe jutott a gerlai és a kamuti fa

Az égig érő gerlai vackor történetét Jakab Zsuzsanna, a Gerlai Wenckheim­ Társaság alelnöke mesélte el. Régi leírásokból tudni, hogy a gerlai kastély parkjába az 1860-as években telepített fák között volt a vadkörtefa, így a kora viszonylag pontosan tudható. A történet szerint a kastély úrnője nagyon szeretett a parkban sétálni, megcsodálta a gyönyörű fákat, cserjéket. Ezt a vadkörtefát pedig valamiért különösen szerette, minden séta alkalmával meglátogatta, az akkor még jelentéktelen méretű kis fácskát.

– Nem csak a grófnőnek volt különleges ez a fa, szüleim elmondása szerint gyerekkorukban ez volt az egyik gyülekezőhelyük. Iskolai szünetekben mindig körülötte játszottak, és mikor a termése megérett, eszegették a kellemesen fanyar ízű gyümölcsöt – folytatta.

Jakab Zsuzsanna azt is elmondta, több évtizednyi elhanyagoltság után a park a társaságnak köszönhetően néhány éve újra látogatható, és egyre több ovis, iskolás, nyugdíjas, nagycsaládos csoport jelentkezik be.

– Egyik ilyen csoportvezetésnél, ahol egy általános iskolai alsós osztályt kalauzoltunk, jegyezte meg az egyik kis gyerkőc, hogy ez a vackor az égig ér. Innen is a jelölt fa neve, és azért is neveztem a fát a versenybe, mert generációkra nyúlik vissza a története, és szerintem nagyon megérdemli a jelölést – árulta el Jakab Zsuzsanna.

A kamuti általános iskola udvarán álló terebélyes tölgyfa is bekerült a legjobbak közé a szavazáson.

– A ’60-as években ültetett fát folyamatosan és szépen gondozzák, amikor kilombosodik, gyönyörű látványt nyújt, dísze a településünknek – nyilatkozta lapunknak Balog Imréné, Kamut polgármestere.

A voksolás oldalán található leírás szerint a fa akkora, hogy az ágaira felmászhatna az iskola minden tanulója, alatta pedig kényelmesen meglenne egy kétszer akkora létszámú társaság is.

A növényt 1965-ben ültették. „A nyolcadikos fiúk kiástak az udvar közepén egy gödröt. Valaki kitalálta, hogy küldjünk üzenetet a jövőnek a palackposták mintájára” – olvasható a versengés honlapján a fa bemutatása.

„Egy erős falú üvegbe tettük, erősen bedugtuk és viasszal is elszigeteltük a külvilágtól. Az ültetés napján megjelent újságcikkek is belekerültek. Minden készen állott április harmadikára, de fa még nem volt! Ekkor elindultunk Raffay György fiatal agronómussal, hogy a községet határoló erdősávban keressünk egy emlékfának való, átültetésre alkalmas fát. Szerencsénk volt, nagyon örültünk, hogy tölgyfára leltünk…1965. április 4-én, ünnepélyes keretek között megtörtént az ültetés… Fogadalmat tettünk: úgy vigyázunk a fára, hogy semmi baja ne essék, nagyra nőjön! Betartottuk!”

A fa szépen fejlődött, nő a mai napig. Az 1964/65-ös tanévben végzett nyolcadik osztályosok ültették el, de ültette mindenki, aki ott volt, legalább egy rögöt dobott a tövéhez. Igaz, azóta átkeresztelték és Emlékfa helyett A tudás fája nevet viseli. A fát Nagy Gabriella jelölte a versenyre.

A két Békés megyei fára az alábbi linkre kattintva lehet szavazni.

2010-ben szervezték meg először

A verseny 2002-ben Csehországból indult az Ökotárs Alapítvány testvérszervezete, a Nadace Partnerství kezdeményezésére. Magyarországon 2010-ben rendezték meg először. Az Év Fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretnék felhívni a figyelmet.

A versenybe bárki nevezhet egy egyedi fát egy történet kíséretében, mely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az azt jelölő közösségnek. A fa kora, szépsége és mérete nem fontos, előny azonban, ha őshonos, közterületen áll, vagy a története egy környezetvédelmi ügyhöz kapcsolódik.

A versenybe nevezett fák közül az alapítvány szakmai zsűrije minden évben 12-15 döntőst választ. Közönségszavazáson dől el, hogy közülük melyik kapja az Év Fája elismerést. Az országos győztesek az európai megmérettetésbe automatikusan bekerülnek, itt a szavazás minden év februárjában zajlik, az eredmény márciusban derül ki.