Éremleleteit mutatta be a múzeum a civilek kezdeményezésére

A múlt évben előkerült Kopáncs-pusztai kincsleletről Rózsa Zoltán igazgatóval és Bíró Gyöngyvér orosházi régészekkel dr. Csontos Pál tótkomlósi helytörténész beszélgetett. Rózsa Zoltán a szakma és a civilek összefogásának hasznosságát is hangsúlyozta. Így került napvilágra a 700 ezüst pénzérme. Azonosításuk jelenleg is folyik.

A legenda szerint 1919-ben két gazda 400-500 érmét ásott ki e lelőhelyről, melynek egy része akkoriban egy makói ékszerészhez került. Így együtt ma már ezret meghaladó Árpád-kori kincsleletről beszélhetünk. Azért kincslelet, mert a későbbi, lezáró feltáráskor még ezüst ékszer (hajkarika) is lapult az érmék között. Az érmék 1116-1256 között készültek különböző helyeken jó minőségű ezüstből, amelyek formái nagyon változatosak. Különlegességük, hogy egy olyan skót pénz is van, amely Magyarországon egyedülálló.

Többségük Friesach városáról elnevezett, úgynevezett friesachi denár, de magyar királyok, II. Géza és III. István pénzei is megtalálhatóak a leletben, illetve kuriózumok az angol és a skót ezüstpénzek. Feltehetően kereskedés útján kerültek ide ezek a pénzek, és elásta valaki, hogy mentse a tatárok elől – derült ki a sok egyéb érdekesség mellett. Az éremlelet pontos helyét a mezőhegyesi Kerekes György kutatta ki, ő is találta meg az első darabot a kutatócsoportból.

Rózsa Zoltán kitért a civilek tevékenységének fontosságára, mely önkéntes munka nélkül nem születhetett volna meg. Kerekes Györgytől sok érdekességet megtudhattak az érdeklődők a detektoros kincskeresésről is, amelyet néhány felnőtt mellett a gyermekek nagyon élveztek.