A kunhalmok megmentésével az ősök előtt is tisztelegnek

Az esemény jelentőségét az adta, hogy jövőre lesz 25 éves a békéscsabai megyeházán rendezett konferencia, mely hatására országos szinten is törvény erejénél fogva védettek a halmok, sőt azóta európai uniós jogszabály is védi őket.

László Lászlóné alapítványi elnök kitért arra, széles körű társadalmi szerepvállalást végeznek, odafigyelnek a fiatal generációkra, valamint a hagyományőrzésre egyaránt. Kiemelte, ez a tanácskozás is tisztelgés az ősök emléke előtt.

A legrégebbi halmok a lakódombok, a másik nagy csoportba a markánsan kiemelkedő kúp alakú halmok vagy sírdombok, kurgánok tartoznak. Ezeket temetkezési helyeknek hozták létre. Az előadók közül dr. Tóth Albert kiemelte, a Kárpát-medence olyan egyedülálló természeti tájegység, melynek a világon sincs párja. A folyók szabdalta nádas, mocsaras területek miatt e térséget az emberiség legrégebbi bölcsőjeként tartják számon. Bemutatta, hogy gróf Széchenyi István korát meghaladó államférfi volt, akik belátta, hogy a folyószabályozások elkerülhetetlenek, de az ökológiai tényezők figyelembe vétele mellett.

Szelekovszky László kitért arra, milyen szükséges feladat volt a békéscsabai kunhalom-konferencia megszervezése. Ajánlásaikat az akkori minisztérium befogadta, és a beépítette a természetvédelmi törvénybe.

Dr. Bede Ádám régész hangsúlyozta, hogy a Kétegyháza határában húzódó, közel 100 kurgánból álló halomegyüttes világviszonylatban is példátlan értékkel bír. A térség 5000 évvel ezelőtt kiemelt szakrális hely lehetett, ahol magas rangú személyeket temettek el Jamnaja-kultúra népei. A kurgánmező olyan talajtani, botanikai, tájképi erővel rendelkezik, hogy a világ számos pontjáról érkeznek ide kutatók vizsgálatok céljából.

Dr. Rákóczi Attila egyetemi adjunktus, a Szent István Egyetem kutatója arról beszélt, főhajtással kell, hogy emlékezzünk a zászlóvivő elődök előtt. Mára a békéscsabai konferencia valamennyi ajánlását véghez vitték, hiszen a kunhalmok földhivatali nyilvántartása is megtörtént a megyében. Kiemelte a Körös-Maros Nemzeti Park halommentő tevékenységét. Szólt arról, a Szent István Egyetemen zajló, ez irányú kutatásoknak nemzetközi szinten is kiemelt jelentősége van. A kutatások rögzítik, hogy a szabályozások hatására megmenekülhetnek a kunhalmok. Dr. Rákóczi Attila hangsúlyozta, a megye kunhalomvédelmi történelmi jelentőségére vigyázni kell, nem szabad, hogy azt bárki elvegye tőlünk.

Dr. Tóth Csaba Albert egyetemi docens, a Debreceni Egyetem oktatója bemutatta, hogy a szabályozások hatására kivont halmok talaján már két év után olyan kedvező folyamatok indulnak el, melyek a halom további pusztulását megakadályozzák (szél, víz). A szabályozott visszagyepesítés következtében tovább nőhet a halmok természetvédelmi értéke.

Greksza János a Körös-Maros Nemzeti Park tájvédelmi felügyelője arról tájékoztatott, hogy a nemzeti park pályázati forrásból lehetőséget kapott egykor megroncsolt kunhalmok rekonstrukciójára. 2011-ben a Kétegyháza határában található Török-halmot rekonstruálták, mivel azt évtizedekkel ezelőtt elhordták. A munka során 3500 köbméter földet mozgattak meg. A Török-halom azóta kiemelt természetvédelmi jelentőséggel bír, és jövőben további 11 halom rekonstrukciójára nyílik lehetőségük.

Virók András geológiai technikus olyan geofizikai módszerek mutatott be, melyekkel bele lehet látni a halmok belsejébe anélkül, hogy annak testét megbolygatnánk, megásnánk. A mérésekkel csontokat, régészeti maradványokat, épületek nyomait is ki lehet rajzolni. Ezzel a technikával új felfedezéseket is tehetünk.

Földtulajdonosok is eljöttek

László László társszervező, az alapítvány kurátora elmondta, szeretné, ha a megye a kunhalomvédelem zászlóshajója maradna. A békési táj halmai megőriznék érintetlenségüket, ezért a konferenciára meghívták az érintett földtulajdonosokat. Sokan meg is jelentek, akiknek a földjein vagy más ingatlanjukon kunhalmok vannak, és nagy érdeklődéssel hallgatták a színvonalas előadásokat. A rendezvényt a következő években is folytatni szeretnék, terveik között szerepel az összes Békés megyei kunhalom tulajdonosának meghívása és tájékoztatása. A tanácskozásról az alapítvány egy írásos anyagot szeretne kiadni.

A legidősebbek hatezer évesek

A kunhalmok emberi kéz által alkotott formák. A legidősebbek 5500-6000 évesek. Koruknál, a térszínből való kiemelkedésük okán az Alföld piramisainak is nevezik ezeket. Elterjedésüket tekintve a Góbi-sivatagtól a Fertő-Hanság vidékéig lelhetők fel, de legnagyobb számban a magyar Alföldön maradtak meg. Régészeti, botanikai, talajtani, tájképi és vallási, szakrális szempontból kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Az utóbbi évszázadokban számuk jelentősen csökkent, így ezen tájértékeink komoly veszélybe kerültek, védelmükben lépni kellett, amit meg is tettek.