Bemutatkoztak a megye települései, nemzetiségei

Harmadik alkalommal adott otthont Békéscsaba belvárosa a Megyenapnak, ami, mondhatni kinőtte a Szent István teret, hiszen a faházak és a sátrak lenyúltak egészen a Jókai színházig. Aki nem tudta volna, hogy mi készülődik, az is megtudhatta a fúvósok reggeli felvonulása révén, majd Lischka Gábor is kidobolta, hogy milyen eseménnyel várták a közönséget. A fel-, de inkább főtérre való bevonulásban komoly szerepet vállaltak a katonai hagyományőrző csapatok is, akik a nap folyamán bemutatókat is tartottak az érdeklődőknek.

A Megyenap során bemutatkoztak a Békés megyei nemzetiségek, így a románok, a szlovákok, a németek, a szerbek és a romák, sőt főztek-sütöttek, majd hagyományos ételeikből kóstoltattak is. A rendezvény díszvendége volt a romániai Arad és Bihar megye, valamint külön standokon tudhatták meg az érdeklődők, hogy milyen kuriózumokat vettek lajstromba Csongrád, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok vagy épp Hajdú-Bihar megyében. Több települési értéktár is megmutatta magát, Békéscsabától – a podsztyenás háztól – Vésztőn és Biharugrán keresztül Kötegyánig.

Külön készültek a szervezők, a megyeháza munkatársai a családokra, a gyermekekre, akik a podsztyenás ház mögötti területet foglalták el, különféle népi játékokon szórakoztak, például körhintában forogtak. Kézműves foglalkozásokkal is várták őket, no meg idén sem maradhattak el a léggömbök, illetve a vadcseresznyés torta – nem csak mérete miatt – szintén óriási sikert aratott.

Békés megye legnagyobb kézműves vásárán és termelői piacán rengetegen fordultak meg, a sokadalom részeként több mint hetven árus kínálta portékáit. Akik belekóstoltak volna egy-egy ősi mesterségbe, akik kíváncsiak voltak, hogy mi rejlik a kulisszák mögött, a népművészeti egyesület révén szintén megfelelő helyen jártak azzal, hogy kilátogattak a Megyenapra.

Balog Tímea Pusztaföldvárról érkezett, mégpedig száz százalékos gyümölcs- és zöldséglevekkel, a céklától a meggyen keresztül az almáig. Kiemelte, hogy a levek nem tartalmaznak semmiféle tartósítószert vagy adalékanyagot, csak a lepréselt zöldséget és gyümölcsöt, valamelyest hőkezelve. Úgy véli, hogy a vásárlók tudnak különbséget tenni üdítő és üdítő között.

A szarvasi Krizsán Tibor fürjtojásokat, valamint azokból készült termékeket hozott a Megyenapra. Azt mondta, az egyszerű tyúktojáshoz képest a fürjtojás szerinte egészségesebb. A füstölt, a paradicsomszószos, az ecetes-hagymás fürjtojásokat magában, köretként, de salátában, hidegtálakban is érdemes fogyasztani. Aláhúzta, hogy termékei valóban kézműves termékek, hiszen mindent kézzel csinál, nincs semmi gépesítve. Úgy véli, hogy most még sokan ódzkodnak a fürjtojástól, nem igazán ismerik, de aki egyszer belekóstol, az megszereti.

Mesebolt – ez a felirat fogadott a békéscsabai Győri Zsuzsannánál, aki textilből készült gyermekfejlesztő játékokkal érkezett, közte mesekönyvekkel – ott volt például a három kismalac, Piroska meg a farkas is –, mondókás könyvekkel, tanuló könyvekkel, ujjbábokkal. Elmondta, hogy a termékei moshatók, egyáltalán nem veszélyesek gyermekre, mivel a textilen kívül semmilyen más anyagot nem tartalmaznak. A meglátása szerint egyre többen fordulnak a hasonló játékok irányába, egyre keresettebbek a fejlesztő eszközök.

Mindegyik egyedi, nem jön szembe az utcán – mutatta az üvegből készült ékszereit, közte fülbevalóit, gyűrűit, karkötőit, kitűzőit a szarvasi Roszik Ágnes. Kifejtette, hogy kézzel készített termékekről van szó, mindegyikből egy készül, ezért egyedülállóak. Adott, hogy milyen alapanyagokból dolgoznak a kollégái, az üvegékszer-készítők, de senki sem jut ugyanarra az eredményre a meglátása szerint, nem lehet két egyformát – mondhatni – gyártani. Ő például nem csiszol, szereti az üveget abban a természetességében meghagyni, ahogy megolvad a megmunkálás során.

A levendula illata áradt a makói Varga Erika faháza irányából, a standon volt minden, az illóolajtól a párnákig. Elmondta, hogy a családi gazdaságukban termesztik a levendulát, jelenleg egy 2000 tőből álló ültetvényt gondoznak – minden munkálatot kézi erővel végeznek, és nem használnak vegyszereket, műtrágyát. Úgy véli, fontos, hogy a helyben megtermelt javakat helyben dolgozzuk fel és helyben értékesítsük. A levenduláról elmondta, hogy az idei év gyógynövényének választották, nyugtató hatású, gyulladáscsökkentő, illetve régen a pestisjárványok idején fertőtlenítésre használták.

A hagyomány értéket jelent, az pedig közösséget kovácsol

A délelőtti megnyitók során Zalai Mihály, a megyei közgyűlés elnöke a Megyenapot a Békés megyei összetartozás napjának nevezte. Elmondta, hogy a rendezvény kinőtte a Szent István teret, nem véletlen, hogy az Andrássy út elejéig, a Jókai színház elé is lenyúltak a faházak, a sátrak. Hozzátette, hogy a hagyomány, érték és közösség jelszavak köré építették az eseményt. Ugyanis úgy vélik, hogy a hagyományokat be kell mutatni, tovább kell adni. A tradíciók értékeket jelentenek, az értékek pedig közösséget kovácsolnak. Zárásként kiemelte: a Megyenap fő üzenete, hogy az értékek összekötnek minket, Békés megyeieket.

Hiánypótló rendezvénynek nevezte a Megyenapot dr. Takács Árpád Békés megyei kormánymegbízott, aki szerint a hagyományok a múlt dicsőségei és a jövő reménységei.

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő szerint a hagyomány, érték, közösség jelszavakat le lehetne cserélni az összetartozás, az együttműködés és a büszkeség hármasára, hiszen azok is helytállók.

Az agrárgazdasági kamara megyei elnöke, dr. Kulcsár László szerint a rendezvény nagyszerű seregszemléje Békés megye értékeinek, majd Békés megyét az ország éléskamrájának mondta.

A Nemzeti Művelődési Intézet munkatársa, Sipos Andrea elmondta, szakmailag segítik a települési értéktárakat, amelyek közül 30 mutatkozott be. Hozzátette: az érték szellemi kincs, nem egy fiókban porosodó valami.

Bittsánszky Márton, az Agrárminisztérium főosztályvezető-helyettese a sokszínűséget és az összefogást emelte ki a Megyenap kapcsán. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának megbízott főosztályvezetője, dr. Ragány Misa aláhúzta: feladatunk ápolni és továbbadni azt, amit örökül kapunk.