Halegészségügyi kiadvány segíti a termelőket és a horgászokat

A termelők és horgászszervezetek számára rendezett összejövetelen az aktuális halegészségügyi problémákról és megoldásaikról esett szó, továbbá a szerevezők bemutatták azt a kézikönyvet is, amely összefoglalja az egyes halakat érintő megbetegedések fajtáit, valamint fontos információkat tartalmaz a megelőzéssel, védekezéssel és gyógykezeléssel kapcsolatban.

Sziráki Bence a MA-HAL ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával karöltve indították el országos fórumsorozatukat melynek célja, hogy Magyarországon megtartsák a jelenlegi jó halegészségügyi helyzetet, szemben a környező országokkal.

A rendezvényen szakállatorvosok tartottak különféle előadásokat a témakörrel kapcsolatosan. Ezekben többek között ismertették a különböző halbetegségeket illetve felhívták a figyelmet arra, hogy az érintettek hogyan védekezhetnek a betegségek ellen, kiemelve a megelőzés szerepét.

– Magyarországon a Nébih által egy nagyon szigorú ellenőrzési folyamat működik, ezért komoly problémák nincsenek e téren. Ez a rendezvény azért is különleges mert a NAK-kal közösen készítettünk egy halegészségügyi kiadványt, ahol képekkel illusztrálva összeszedtük azokat pontokat, hogy a termelőknek és horgásznak mire kell odafigyelni, és hogyan tudják ezeket a problémákat megoldani – fogalmazott Sziráki Bence.

Dr. Hoitsy Márton állatorvos éppen az egyik ilyen probléma, mégpedig a halszállítás egészségügyi vonatkozásait boncolgatta. Elhangzott, a halszállítás azért lehet rizikós, mert a kopoltyúsokkal együtt a kórokozót is elviszik, ami különösképpen a horgászvizekbe, telepítés céljából, külföldről érkező szállítmányok esetén fordulhat elő.

Dr. Kulcsár László, a NAK Békés megyei elnöke elmondta, szervezetük kötelességnek érzi, hogy a halászati ágazat, amely az élelmiszergazdaság egy fontos része, kellő hangsúlyt kapjon az élelmiszerfogyasztásban és a gazdaság területén is.

– Hazánkban – annak ellenére, hogy édesvizekben, természeti kincsekben nagyhatalmak vagyunk – méltatlanul alacsony a halfogyasztás. Európai viszonylathoz mérten, ami évi 26 kilogramm, Magyarországon ez a szám alig éri el az 5-6 kilogrammot évente, pedig a hal, beltartalmi értékei alapján az egyik legegészségesebb táplálékunk. Célunk, hogy ez a kedvezőtlen statisztika javuljon – hangsúlyozta Kulcsár László.

Az állategészségügyön belül a halegészségügy azért extra feladat, mert itt a termelési folyamatok során nem látjuk egészében azokat az állatokat, amelyeket tenyésztünk. Elég csak a tógazdaságokra gondolni, hiszen itt csak közvetett jelekből tudunk következtetni arra, hogy van-e valamilyen probléma – emelte ki Halasi-Kovács Béla a NAIK – HAKI intézetigazgatója.

Kiadvány segíti a termelést

A szarvasi fórumon bemutatott Halegészségügy, halbetegségek című publikáció elsősorban a haltermelők és horgászvízkezelők számára nyújt kézzelfogható segítséget, azonban hasznos információkat tartalmaz az állatorvosoknak, valamint a hallal foglalkozó zoológusoknak egyaránt. A kézikönyv ismerteti a javasolt gyógykezelésekkel, illetve a megelőzéssel kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket is.

A kiadvány létrejöttét többek között az is indokolta, hogy Magyarországon mintegy 24 ezer hektár a halastavak területe, emellett a horgászatilag hasznosított természetes vízterület nagysága nagyságrendileg 140-145 ezer hektár. A hazai tógazdaságok és az intenzív üzemek évente közel 25 ezer tonna halat termelnek, amelyből mintegy 17 ezer tonna az étkezési célú. Ennek jelentős része exportra kerül, a magyar élőhal keresett a nemzetközi piacon. Hazánk a második legnagyobb pontytermelő Európában, illetve az afrikai harcsa termelésével is előkelő helyen szerepel.