2018.10.27. 15:15
Életre keltik történeteiket a művészfalu lakói
Több tucat mesekönyv vonzotta a kíváncsi szemeket egy nem is annyira eldugott mesebirodalomban Békéscsabán, Jaminában a közelmúltban. Valamennyit gyerekek rajzolták meg tűfilccel, kaligrafikus írással keltették életre történeteiket, majd Krizsán Ibolya kézműves könyvkötéssel őrizte meg az alkotásokat az örökkévalóságnak. A java pedig még ezután következik.
A Bábgyalogló Művészfalu udvarán, teázgatás közben fontja tovább a szálakat a falu kitalálója és vezetője, Seres Barbara. Az előző tanév programja, a mesekönyvkészítés, a kaligrafikus írás felkínálta az idei tervet, azaz, a mesék szereplőiből bábfigurákat készítenek, és jövőre, májusban nagy bábelőadással pecsételik meg ezt az alkotó időszakot.
A tárlat megnyitóján Szegedi Katalin, az ország egyik legismertebb illusztrátora nem győzött csodálkozni. Azt mondta, ő maga csak a rajzok elkészítésén fél évig dolgozik, ezek a gyerekek pedig nyolc hónap alatt csinálták meg az illusztrációkat, és még meséket is írtak hozzájuk. Vajon hogyan?
– A kicsik között akadt, aki csupán szavakat mondott, így mesélt el egy történetet, amit segítséggel összeraktak — lebbentette le a fátylat a titokról Seres Barbara. – Egy hétéves kisfiú, aki elsőosztályosként még nem tud írni, lediktálta a meséjét a rénszarvasról és a szentjánosbogárról. Két barátnő egymásról álmodott mesét. A lényeg, hogy a művészfalus gyerekek értenek az eszközökhöz, bátran mernek hozzájuk nyúlni. Nemrég a faluban járt egy 28 fős elsőosztály, amolyan csapatépítésre jöttek, mert sehogyan sem tudtak összekovácsolódni. Közöttük egyetlen diák, Peti tekintélyes művészfalus múlttal rendelkezik, s csak ő volt képes egy tömb gyurmából bábut készíteni. Mi ennek a titka?
Nos, a művészfaluban heti egy alkalommal, másfél órán keresztül művészeti nevelést kapnak a gyerekek. Ebben az is szerepet játszik, hogy papírral, ceruzával dolgoznak a falulakók, ám az igazi, amikor előveszik a gyapjút, és Seres Barbara leül a nyolcéves kicsikkel tűnemezelni.
Mondhatná bárki, hogy veszélyes foglalatosság az még nekik, de az élet bebizonyította: nem kell félteni őket. Amikor beleszúrnak az ujjukba, azonnal kérik a „fújót”, azaz, a fertőtlenítő spray-t. Ma már háromdimenziós figurákat készítenek bögrében.
A művészeti nevelés másképpen itt úgy szól: olyan technikát mutatni, ami nincs az általános iskolás anyagban (mert nincs pénz az eszközök megvásárlására). A falulakók előbb kipróbálják ezeket a technikákat, majd megtanulják.
Az idei tanév programja tehát a faluba járó 3-18 éves korosztály művészeti nevelése a bábjátékon keresztül. Ennek örömére a bábgyalogló is előkerül: jövő májusban nagy bábelőadást rendeznek. A témákat a gyerekek által készített könyvekből emelik ki. Négy csoport mutat be ezekből négy mesét, ezzel koronázva meg a kaligrafikus írással megkezdett munkát.
Megér egy gondolatot az is, hogy jövő tavasszal a pedagógusok számára szerveznek workshopot, hogy lássák, máshogyan is tudnának tanítani. A terveket most dolgozzák ki.
Csapatmunkában megálmodott mesevilág
Egyesületi formában működik Jaminában a Bábgyalogló Művészfalu. Vezetője, szíve, lelke Seres Barbara. Három éve viszi a munka „súlyos részét” Szabó István, az általa készített hinta nagy népszerűségnek örvend, csakúgy, mint a maga faragta mesebeli kerek erdő. Azt mondja, örök időkre elkötelezte magát a falunak.
Ugyancsak nélkülözhetetlen Gábel Emese konduktor pedagógus munkája, hiszen a tábor kiteheti a megtelt táblát, maximális létszámmal folyamatosan működnek a csoportok. Krizsán Ibolya könyvkötő nélkül nem születhettek volna meg a mesekönyvek. Bándiné Molnár Éva textilművész alkotásai pedig a falu számtalan pontján megcsodálhatók.