Felszentelték a békéscsabai evangélikus nagytemplomot

Ünnepélyesen is birtokba vették az evangélikus egyházközség tagjai szombaton a felújított nagytemplomot. A szenteléssel pedig azt jelezték, hogy az építményt Isten szolgálatára szánják.

Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, több száz millió forint kormányzati támogatásból és gyülekezeti segítséggel újult meg a templom. Emellett a Hunyadi téren lévő magtár megszépítése, átalakítása, valamint a jaminai templom és gyülekezeti ház felújítása is az összegből valósul meg. Ez utóbbit még tavasszal felszentelték.

A mostani eseményen Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szentelte fel a nagytemplomot, aki beszédében többek közt köszönetet és hálát adott a gyülekezetnek, a gyülekezet vezetőségének a felújítás gondos előkészítéséért, és az általuk nyújtott segítségért.

A templomról szólva elmondta, az épület iránti tiszteletet fejezi ki, hogy „Isten házának” nevezik, és úgy fogalmazott, a házra nem Istennek, hanem az embernek van szüksége.

– Nekünk van szükségünk arra, hogy legyen egy megszentelt hely, hogy legyen olyan idő, ahol és amikor, elvonatkoztathatunk e világon minden egyébtől, és egyedül annak szentelhetjük magunkat, minden gondolatunkat és érzésünket, hogy itt most találkozunk az Istennel – szólt a megjelentekhez Kondor Péter. – Ez az épület semmi egyéb célt nem szolgál, csak egyedül azt, hogy ember az Istennel, rendszeresen és ünnepélyesen találkozhasson, erre a találkozásra szentelt hely a templom – tette hozzá a püspök.

Az eseményen bemutatták a felújítás részleteit is, mint kiderült a templomban többek közt megújult a tető, a falakat megvágták és szigetelték, a vakolatot cserélték, a nyílászárókat, a faszerkezeteket és a takaró kőlapokat pedig restaurálták. A belső térben teljes aljzatcsere, burkolás, villanyszerelés és festés történt. A nagytemplomra csatorna is került – ezt korábban nem engedélyezték –, és természetesen a külső falakat is lefestették.

Az ünnepi alkalom lezárása előtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott köszöntőt. A templom felújításának fontosságáról beszélve úgy fogalmazott, mindez hozzájárul a közösség, és így a helyi kultúra megőrzéséhez. Beszédében hangsúlyozta, a felújított templom annak az összefogásnak, egységnek a szimbóluma, mely azt bizonyítja, hogy mindenki megtette a magáét, mindenki hozzátette azt, ami ahhoz volt szükséges, hogy Közép- és Kelet-Európa legnagyobb evangélikus temploma megújulhatott.

A köszöntőket követően a gyülekezet átvonult a közeli magtár épületéhez, melyet annak megáldása után, a nemzeti színű szalag átvágásával, hivatalosan is átadtak a fiataloknak.

Kutyej Pál a helyi evangélikus egyházközség igazgató lelkésze, lapunknak úgy fogalmazott, a templomok felújítása a múltra és annak ápolására, az ifjúsági központ pedig már a jövőre fókuszál. A lelkész elmondása alapján ez utóbbi egy összekötő kapocs az egyházközség és az evangélikus iskola között. – Az ifjúsági központ fő célja, hogy a gyerekek az iskola és az egyház mellett egy olyan biztos pontra és helyre leljenek, ahol kiteljesedhetnek és megvalósítják önmagukat – mondta el lapunknak az átalakított magtár lényegét Kutyej Pál.

Az egyházi liturgia után, az események zárásaként, az egyházközség tagjai a szomszédos gyülekezeti udvarra vonultak át, ahol egy nagyszabású állófogadáson vettek részt.

Érdekességek a nagytemplomról

Kutyej Pál néhány érdekességet is megosztott hírportálunkkal. Mint elmondta, kevesen tudják, de a korabeli feljegyzések alapján az első variáció szerint lebontották volna az evangélikus kistemplomot, a helyére pedig építettek volna egy nagyobbat. És bár a terv a hívők számára elsőre megfelelő volt, kiderült: az építkezés ideje alatt nem tudtak volna istentiszteletet tartani. Ezért aztán a terv végül elbukott. A második verzió is hasonló sorsra jutott. Itt az volt az elképzelés, hogy miután felépül a nagyobb templom, a kisebbet elbontják. Mikor erre került volna a sor, akkor azonban mindenki egybehangzóan azt mondta, „templomot nem bontunk”.

– Így aztán két templomuk lett a hívőknek – árulta el a lelkész. Kutyej Pál még azt is elmesélte, hogy az elkészült templom harangjainak beszerzése sem ment elsőre. A történet szerint elkezdtek tárgyalni a harangöntő mesterrel, majd a presbitérium meg is szavazta azt az összeget, amit a mester adott, de addig eltelt pár hét. A mesternek elküldték a levelet, hogy rendben van az ajánlat, készítheti a harangot. Ő azonban már azt írta vissza, hogy annyiért nem vállalja. Ugyanez a folyamat megismétlődött, mire a mester ismét elutasító választ adott. Majd a következő körben, mint utolsó lehetőség, sikerült végül megegyezniük – mesélte el Kutyej Pál a korabeli jegyzetekből rekonstruált történetet.

A mostani felújításhoz is kapcsolódik izgalmas történet. A templom körüli munkálatok során fehérjefoltokat találtak a mesterek, ez pedig arra utalhat, hogy igaz lehet az az anekdota, amely szerint korábban a csabaiak disznóbőrrel szigetelték az épületek, és így a templom falait is.