Kisöpri a szakmát a munkaerőhiány?

A takarítással, költöztetéssel, szállítással és bérraktározással foglalkozó Hocz és Medvegy Kft.-t több mint 30 éve alapították. A cég egykor 150 alkalmazottat foglalkoztatott, akik mintegy 40 városban dolgoztak a Dél-Alföld régióban; magánházakban, irodaházakban és ipari területeken takarítottak. A gazdasági válságot követő években ugyan csökkentek a megrendelések, de végül öt éve stabilizálódott a megrendelők köre. Az azóta eltelt időszakban viszont egy másik, súlyos nehézséggel, a munkaerőhiánnyal néz szembe a takarítócég. A vállalkozás létszáma időközben 20 főre, míg a szakterülete kettőre csökkent.

– Ma már elenyészve vállalunk munkát magánházakban. Legutóbb ipari takarításhoz kerestünk takarítónőt, takarítót. A hirdetéseinkre senki nem jelentkezett. A munkaerőközpont sem tud embert küldeni, pedig akár öt munkavállalót fel tudnánk venni holnaptól. Vannak munkák, amiket lemondtunk azért, mert nem vagyunk elegen. Korábban nem volt ilyen, mindig megoldottuk – árulta el Hocz István tulajdonos. – A környező, hozzánk hasonló profilú cégek is ugyanebben a cipőben járnak, sőt, a probléma nem csak ezt a szakmát érinti, nem lehet villanyszerelőt, bádogost, burkolót és festőt sem találni.

A cégvezető szerint több okra vezethető vissza a kialakult helyzet. Egyfelől még most sincs presztízsértéke a takarítószakmának. Másfelől jelentős a külföldre költözők száma, de nem csak ez nehezíti meg a munkaadók helyzetét. A cégtulajdonos úgy látja, a belföldön maradók sem szívesen mennek el átlag bruttó 130-140 ezer forintért takarítani, inkább választanak olyan területet, ahol könnyebb munkával meg tudják ugyanezt az összeget keresni, de a szakképesítést szerzők is – lehetőség szerint – más utat választanak.

– Tizennégy éve foglalkozunk takarító szakmunkások képzésével, általában egy tanfolyamra 15-23-an járnak. A szakma megszerzése után legtöbbjük nem akar elhelyezkedni, nem akar dolgozni. Volt, aki azért nem vállalt el egy munkalehetőséget nettó 141 ezer forintért, mert a munkahelyig meg kellett volna tenni biciklivel egy 3 kilométeres utat. Azt látjuk, hogy sokan csak azért járnak a képzésre, mert pénzbeli támogatást kapnak a tanfolyam ideje alatt a munkaügyi központon keresztül. Statisztikák szerint a kiközvetítettek mindössze 20 százaléka vállal munkát a tanfolyam elvégzését követően, 5 százalék külföldre megy, a fennmaradó 75 százalék közül sokan újabb tanfolyamra iratkoznak be, az említett támogatás miatt – fogalmazott a tulajdonos.

Nem mindenki vállalja a munkát

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége évek óta indít tisztítástechnológiai szakmunkás felnőttképzést a megyében. A néhány hónapos tanfolyam alatt a résztvevők megismerkednek a ma már egyre bonyolultabb gépekkel, vegyszerekkel, anyagokkal. A gyakorlati órákon takarítócégeknél sajátítják el a munkához szükséges ismereteket.

A vállalkozások szívesen látják a frissen végzetteket, sokukat felveszik, de nem egyszer tapasztalják, hogy vannak, akik nem akarnak elhelyezkedni a szakmában. A képzésekre folyamatosan jelentkeznek az érdeklődők, idén 150-en kaptak szakképesítést, felük a munkaügyi központon keresztül jelentkezett.

Czibula Zoltán, a kereskedők, vállalkozók megyei szervezetének titkára szerint köztük is lehet jó példát találni. „Legutóbb Méhkeréken járt az egyik vizsgabiztosunk. Azt mondta, soha nem találkozott még ilyen felkészült tanulókkal” – fogalmazott. Hozzátette, a mai világban a takarítás nagyon is fontos és komoly szakma, s nagy szükség van a szakemberekre.