Megújulhat Gyula legrégebbi lakóépülete, a Máriás-ház

Az önkormányzat 10 millió forintot nyert a Máriás-ház tetőszerkezetének felújítására a Miniszterelnökség Népi építészeti emlékek helyreállítása című pályázatán – jelentette be a helyszínen megtartott keddi sajtótájékoztatón dr. Görgényi Ernő polgármester. Mint hangsúlyozta, az épületet használó helyi német nemzetiségi önkormányzat is elkötelezett a ház rekonstrukciója és új funkciók telepítése iránt.

Dr. Görgényi Ernő elmondta, az épületet több szakaszban, több pályázatból tudják felújítani. Az első „fecske” a most bejelentett támogatás, amit az önkormányzat ugyancsak 10 millió forintos saját forrással egészített ki. Így a 20 millió forintból elkezdik majd a Máriás-ház tetőszerkezetének felújítását.

– Mindez már nagyon esedékes, mert a szerkezetnek több hibája van és cserepek egy részét is cserélni kell – ecsetelte a városvezető. – A tervek készülnek és az engedélyeztetés is hátra van még. A munkálatok így előreláthatólag tavasszal kezdődnek meg, s addig más pályázati lehetőségek szintén megnyílhatnak.

Mittag Mónika önkormányzati képviselő, a német nemzetiségi önkormányzat elnöke fontosnak nevezte, hogy a több száz évvel ezelőtt élt német ősök öröksége megmaradjon az utókornak. Szólt arról, hogy december végén, január elején egy újabb pályázatot nyújtanak be a Máriás-ház felújítására, ami kedvező döntés esetén újabb 70 millió forintot jelenthet a rekonstrukcióra. Ezen felül egy harmadik forrásból is érkezhet támogatás. Egy kifejezetten az ilyen régi épületek megóvását támogató németországi alapítvány korábban már 7 millió forinttal járult hozzá a főépület rekonstrukciójához, a tető tehermentesítéséhez, az alagsor aládúcolásához, a külső front helyreállításához, szintén a munkálatok mellé állhat anyagilag.

Ha minden a tervek szerint alakul, az első helyiségekben tájházat alakítanának ki, ami az 1800-as évek végének polgárosodott német életmódját mutatja majd be. Ezt követően a német nemzetiségi önkormányzat és a különböző civilek, kisebb csoportok közösségi terei következnének. A meglévő üres részen 100 ember befogadására alkalmas közösségi teret hoznának létre, az udvar, a régi kocsiszín ugyancsak új köntöst és funkciót kaphat.

Az épület története egyébként bővelkedik az érdekességekben. A ház Jókai utcai mintegy kétharmada az 1801-es tűzvész előtt épült; minden valószínűség szerint 1775 körül. Az, hogy ez az épület ilyen formában megmaradt, köszönhető annak, hogy a katasztrófát túlélte – erről tanúskodik az utcai homlokzat tulajdonosok által kialakított szoborfülkéje és az abban elhelyezett Mária-szobor. Így válhatott az épület markáns, meghatározó elemévé az Apor tér délkeleti sarkának.

Az épület eredetileg egy nagycsalád lakásaként – a mai fogalmak szerint generációs lakásként – épült. A kiváltságos helyiségekről tanúskodnak a K. Schriffert utcai helyiségek díszítő festései is. A többi helyiség – elsősorban a szobák – a nagycsalád elhelyezését szolgálták.

A gazdálkodás minden valószínűség szerint külterületen folyt, az épületet csak a téli időszakban használták folyamatosan – általában a nagyszülők és az iskolába járó gyerekek. A földműveléssel, szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó kisbirtokos család a telken belül is telepített akkor hagyományosnak számító növényeket.

2011 óta városi tulajdon

A második világháború előtt jelentős számú lovas katonaságot helyeztek el a németvárosi gazdaházakban, így a Máriás-házban is. A világháború után Schriffert József és Schriffert Teréz voltak a tulajdonosok, akiktől az állam az ingatlant igénybe vette, majd – tanácsi rendelkezésű lakóházként – különböző bérlőknek adták ki. A család később visszakapta jogos tulajdonát. A gyulai önkormányzat az ingatlant 2011-ben vásárolta meg Schriffert József budapesti lakostól.