Dávidék ma is tölgyfa dézsában érlelik a savanyú káposztát

– Családunkban nemzedékről nemzedékre öröklődik a savanyú káposzta receptje. Már a dédszüleim is foglalkoztak vele, és azóta is minden generáció tovább viszi a hagyományokat – nyilatkozta lapunknak Dávid Jánosné. A főállásban könyvelőként dolgozó és szabadidejében a férjével közösen az ínyencséggel foglalkozó őstermelő elmondta, a kezdetekkor lendületet adott a munkájuknak, hogy nagyon nehezen találtak az ízlésüknek megfelelő, hagyományos technológiával készülő savanyúságot.

– Kevesen használnak már tölgyfa dézsát, és még kevesebben teszik ezt mindenféle adalékanyag nélkül. Mi tartósítószer-mentes terméket szerettünk volna – tette hozzá. A Dávid házaspár ezért először csak saját magának készítette a savanyú káposztát, azután a közvetlen család, majd a barátok is megízlelték, megszerették a különlegességet, ami egyre kedveltebbé vált.

– Természetesen némi időre szükség volt ahhoz, hogy kialakítsuk az általunk legideálisabbnak tartott ízvilágot – mondta el kérdésünkre Dávid Jánosné. Elárulta, hogy mintegy húsz éve foglalkoznak savanyítással. Felvetésünkre kiemelte, nagyon fontosnak tartják, hogy megtartsák a termék kézműves jellegét.

– Szeretném megőrizni a tölgyfa dézsában készített savanyú káposzta egyediségét. Hosszabb távon is ebben a minőségben, kisebb mennyiségben gondolkodunk – fogalmazott az őstermelő.

Mint megtudtuk, egy-egy dézsa káposzta változó idő alatt készül el. Ahogy korábban említettük Dávid Jánosné könyvelő, míg férje fuvarozó, így elsősorban a hétvégén foglalkoznak az őstermelői tevékenységgel. A káposztát is maguk termelik meg, és általában egy-egy vasárnap, teljes napon át tartó munkával töltenek meg egy két és fél mázsás hordót. A fejeket letisztítják, leszeletelik, fűszerezik, összetömörítik, majd a hordóban leszorítják mindenféle adalékanyag nélkül. Ezt követően kezdődik a mintegy hat héten át tartó érés.

Dávid Jánosné elmondta, fontosnak tartja, hogy a hagyományos dézsában erjesztett savanyú káposzta fennmaradjon.

– Elég sokat kutattam a témában, ami alapján elmondható, hogy az Alföldön kifejezetten sokan foglalkoztak a tölgy fadézsás érleléssel annak idején – ecsetelte. – Lényegesnek tartom, hogy ez a gasztronómiai örökség megmaradjon az utókor számára, ezért is kezdeményeztem a termék levédetését még tavaly tavasszal.

Az Agrárminisztérium pályázatán egyebek mellett 50 éves történelmi múltat is igazolnia kellett Dávid Jánosnénak, amelynek során az őstermelő bemutatta, hogy ősei még Tótkomlóson, illetve Csanádapácán miként foglalkoztak a savanyítással. A savanyú káposzta tavaly tavasszal egy érzékszervi bírálaton is átesett a szaktárcánál, amelynek részeként huszonöten vették szemügyre és kóstolták meg a finomságot. Minden részvevőnek egy tízperces előadásra is lehetősége nyílt, az érdeklődést azonban jól jellemzi, hogy a bírálóbizottság tagjai másfél órán keresztül kérdezték Dávid Jánosnét a savanyú káposzta készítésével kapcsolatosan, rengeteg dologra kíváncsiak voltak.

Az Agrárminisztériumban vehette át az elismerő védjegyet

– Maga a döntés a nyár folyamán született meg, akkor kaptunk értesítést arról, hogy jogosulttá váltunk a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy használatára, s ekkor írtuk alá az erről szóló szerződést is – tudtuk meg Dávid Jánosnétól. Az őstermelő tavaly decemberben az Agrárminisztériumban dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkártól vette át hivatalosan is a védjegyet egy nagyszabású ünnepségen.