Vidra kószált Békéscsaba belvárosában

A több Békés megyei várost is összekötő Élővíz-csatorna számos természeti értékkel örvendezteti meg az itt élőket és a turistákat egyaránt. A festői környezetben az ég felé törekvő fák szinte egytől egyig magukra vonzzák a tekintetet, akárcsak az állatvilág szereplői, mint a baglyok, a tőkés récék és a mocsári teknősök. Ezen fajokat a természetjárók viszonylag gyakran megfigyelhetik, nem úgy mint a csatorna egyik bujdosó tagját, a vidrát.

A menyétfélékhez tartozó ragadozó jelenléte azonban nem meglepő a vizeinkben, a szakemberek évek óta figyelemmel kísérik az állatokra utaló nyomokat. De mivel a vidra főleg éjszaka aktív, ezért különleges szerencse, ha nappali körülmények között is gyönyörködhetünk benne. A téli időszakban egyébként a víztől távolabbi helyeken is meg lehet figyelni a ragadozókra utaló nyomokat. S mivel elég jellegzetes a lábnyomuk, egész jól be lehet azonosítani, hogy merre kószálnak.

– Tudjuk, hogy a vidra hosszú évek óta jelen van Békéscsaba centrumában. Magát az állatot viszont elég nehéz észrevenni, egyrészt mert akkor aktív, amikor mi, emberek általában alszunk, másrészt elég óvatos. Ha bejön a településre, akkor eléggé körültekintő, szemfüles. Bár a videón látszik, hogy autóforgalom megy mellettük, viszonylag nyugodt állatoknak tűnnek. Nyilván valamennyire megszokták már a belvárosi létet – fogalmazott Boldog Gusztáv természetvédelmi szakember.

A szakértő szerint a felvételen valószínűleg egy anya látható a két kölykével. Mivel az állatok nagy kóborlók, hatalmas területet járnak be, így az már nem biztos, hogy belvárosi szaporulatról van szó, lehet, hogy az Élővíz-csatorna külső szakaszairól látogattak be egy rövid időre.

A vidra hazánkban jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. Az állománya annak ellenére kifejezetten elterjedtnek, általánosnak mondható a magyarországi halastavak és folyók környékén, hogy Nyugat-Európa felé gyakorlatilag mi vagyunk az utolsó bástyája ennek a fajnak. Tőlünk nyugatabbra a legtöbb helyről már ki is pusztult.

– Ez a kipusztulási vonal több más állattal egyidejűleg halad folyamatosan kelet felé. Egyre elszegényedik a nyugat-európai állatvilág, és ez mondható el Magyarországra is, de vidrában még szerencsére jól állunk. Nálunk a halastavi gazdálkodásnál tekinthetnek rá ellenségként a halfogyasztása miatt. A múltban például akár a szőrméjéért, akár a halászata miatt is pusztíthatták – emelte ki Boldog Gusztáv.

A menyétféle ragadozó amellett, hogy nagyon intelligens és jó vadász, minden résbe befér, ezért nehéz távoltartani. A táplálékbőség esetén (például egy halastónál) a gazdálkodónak komoly erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a vidrát távol tartsa a halaktól. A szakember szerint azonban ennek nem az állatok elpusztítása a legjobb mondja, más védekezés is létezik. Például, ahol van kutya, és folyamatos kutyamozgás van, azt a vidra igencsak nem kedveli.

A Kis-Sárréten is előfordulnak

A Kis-Sárréten belül a vidra a Sebes-Körösön és szinte minden vizes élőhelyen előfordul. Gyakori a kis vízfolyásokon (Toprongyos, Kórhány, Holt-Sebes-Körös, Köles-ér), a mocsarakon és vizes élőhely-rekonstrukciókon (Ugrai-rét, Sző-rét), valamint a halastavakon és az azokat összekötő csatornarendszereken. S mivel az állatok télen fokozott nászviselkedést tanúsítanak, így ilyenkor könnyebb őket megfigyelni.

A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai több írásukban is foglalkoztak a ragadozóval. Mint írják, a vízi életmódjukból adódóan a kiválóan úszó, búvárkodó emlősöknek kitűnő hőszigetelő bundájuk van. Fészkük rendszerint közvetlenül a vízparton található, s előfordul, hogy a fészek egyik kijárata a vízbe vezet. Alapvetően kétéltűekkel (békákkal) és halakkal táplálkozik, jelentős például az ezüstkárász-fogyasztása. Emellett a pézsmapockokat és a méretben alkalmas vízimadarakat is megeszi.