Amikor Buffalo Bill Békéscsabán járt

Nem kétséges, Buffalo Bill nevét mindenki hallotta már, de joggal merülhet fel a kérdés: ki is ő valójában? Mitől vált – s most a tengerentúli lapokat idézzük: – az első amerikai szupersztárrá?

Ne szépítsük, korának celebje volt. Remek katona, kiemelkedő vadnyugati vadász, neves nyomkereső, az indiánok kizsákmányolója, gyengécske színész, kiváló üzletember, ötletes cirkuszi mutatványos… Akinek életéről ponyvák és szépirodalmi művek, filmek, színdarabok, képregények egyaránt születtek.

William Frederick Cody néven jött a világra 1846. február 26-án, Iowában. Már tizenegy évesen lovas küldöncként dolgozott, de aranymosással is próbálkozott. A polgárháború kezdetekor beállt a rabszolgák felszabadításáért küzdő Chandler és Bill Tuff vezette csapatba, nyomkeresőként segítette a hadsereget.

Az őslakosoktól megtanulta a bölényvadászat csínját-bínját, és e tudást kamatoztatva vadásznak állt a nagy kelet–nyugati vasútvonal építésénél. A munkások élelmezésére napi tizenkét bölény elejtését vállalta, ám ezt Cody gyakran túl is teljesítette. 1867/68-ban állítólag 4280 bölényt ejtett el. E kétes dicsőség nyomán ragadt rá a Buffalo (Bölény) Bill név.

Ám mivel az elnevezés ekkora már foglalt volt, el kellett eldönteni, ki a név jogos tulajdonosa. A Billy Comstockkal vívott párviadalban – amikor is a bölények közé berontva, ki mennyi állatot tud legyilkolni – Cody 69–46-ra győzött. Ő lett legnagyobb bölényvadász! Miután a vasút két vége összeért, Bill a felderítők vezetőjeként szolgált az 5. lovasezredben, s számos indiánok elleni csatában vett részt.

Híre ment sikereinek, vakmerőségének, s a New York-i ponyvaregény író, Ned Buntline megkereste Billt. Három hetet töltöttek együtt, s a bölényvadász nagyszerű forrásnak bizonyult. A színes történeteinek első része 1869-ben, a New York Weekly című lapban jelent meg. Azután pedig sorra jött a többi sztori is, egyre ismertebbé, népszerűbbé, valóságos hőssé varázsolva Codyt.

Az egyik ponyvaregényből Fred Meader drámát írt: „Buffalo Bill, a végvidék királya” címmel. A darabot elképesztő sikerrel játszották a színházak.1872-ben meghívták Billt Chicagóba, a róla készült színdarab bemutatójára. Felkérték, alakítsa önmagát a színpadon. S ezzel elindult Buffalo Bill előadói karrierje.

Nem volt jó színész, de remek showmannek bizonyult, s humorára vevők voltak a nézők. Tíz éven át színházakban játszott, nyaranta pedig a hadsereg nyomkeresője volt. Átélt kalandjairól Buntline újabb és újabb történeteket írt le, Cody pedig eljátszotta.

A szórakoztatóipar fontos dátuma 1882. július 4-e, új műfajt létrehozva Bill ekkor mutatta be első western cirkuszát. A közönség rögtön vevő lett rá, imádta. A produkció a „Buffalo Bill’s Wild West” címet viselte. Valódi indiánok és cowboyok, igazi állatok szerepeltek benne.

A show része volt minden, ami egy látványos western-produkcióhoz szükséges: vadlovak betörése, postakocsi rablás, katonai lovasság támadása, festett indiánok harci mutatványai, rikoltozásai… Hihetetlen sikeresek voltak! A kezdetek leghíresebb vendégszereplői Ülő Bika nagyfőnök, valamint Annie Oakley mesterlövész hölgy voltak. Az utóbbi oly biztosan lőtt, hogy a férje szájában lévő szivarról is lelőtte a hamut.

Viktória királynő uralkodásának 50. évfordulójára, 1887-ben, Londonba érkeztek, ahol produkciójuknak több európai uralkodó is lelkesen tapsolt. Két évvel később újra célba vették az öreg kontinenst, a korabeli sajtó szerint a párizsi világkiállításon az amerikai vadnyugat elhomályosította, a frissiben átadott Eiffel-torony fényét is. A Vatikánban is felléptek, XIII. Leó pápa Bufallo Billre, s az őt kísérő indiánokra is áldását adta. Az 1893-as chicagói világkiállításra Bill a cirkusz műsorát kibővítette afrikai beduinokkal, cári kozákokkal, német ulánusokkal és angol dzsidásokkal, a show pedig a „Buffalo Bill vadnyugata és a világ vad lovasainak találkozója” címet viselte.

E műsor hozta meg az igazán nagy elismertséget, ezzel a produkcióval járták az Egyesült Államokat, majd tértek vissza Európába, ahol 1902. és 1906 között újabb turnét tettek. Ekkor látogattak el Magyarországra is.

A Buffalo Bill-társulat műsora

1. A csillagos lobogó, amelyet a saját zenekar kísért.

2. Díszfelvonulás, itt megmutatták magukat az összes lovasok.

3. Lovas művészek előadásai: cowboyok, kozákok, mexikóiak, arabok, dél-amerikai indiánok mutatják be nemzetük lovaglási módjait.

4. Egy kivándorló csapat átkelése a síkságon. Far West mulatságai, a rézbőrűek támadása, amelyet a cowboyok visszavernek.

5. Cody ezredes mutatványai: céllövész bemutató, feldobott tárgyakat talált el lóhátról.

6. A Pony Express és lovasa: Érdekes bemutatása a csak egy évig fennálló Pony Express lovas postaszolgálatnak.

7. Nagy tüzérgyakorlatok az Egyesült Államok katonái által bemutatva: A régi gyújtó zsinóros és a modern gyors tüzelésű ágyúk bemutatása.

8. Az angol lovasság és a 10. sz. amerikai lovas hadtest műlovas mutatványai.

9. Lótolvajok: Hogyan ítélkeztek felettük?

10. A Dead Wood Mail Coach megtámadása: A híres és jellegzetes postakocsi megtámadása indiánok által, amit a védekezők visszavernek.

11. Arabok és japánok nemzeti játékainak bemutatója, akrobata mutatványok.

12. Vakmerő lovas mutatványok.

13. Mexikóiak bemutatója: A lasszóvetés tudományának szemléltetése, rohanó állatokra is.

14. Johnny Baker a híres amerikai céllövő. Fejen állva, és háttal tükörből is célba talált.

15. Custer utolsó harca, avagy a Little Big Horne-i csata.

16. Delvin Zuávok: Az Egyesült Államok honvédeinek katonai bemutatója: gyors alakzatba rendeződés, pontos fegyverhasználat, akrobata mutatványok.

17. Cowboyok bemutatója: Sebes vágta közben tárgyakat vesznek fel a földről, lasszóvetés, vad lovak betörése.

18. Az Egyesült Államok 6. lovas ezredének harcosai: Katonai bemutató.

19. Fiatal indiánok lóversenye: Nyergeletlen lovakon zajlik a látványos küzdelem.

20. Kaukázusi kozákok szenzációs ló mutatványai.

21. Az élet Far Westben. Az indiánusok támadása egy telepítvény ellen.

22. A „Rough Riders”-ek búcsúüdvözlete. Cody W. F. (Buffalo Bill) személyes vezetése alatt.

A kisebb sátorban produkciói:

Mille Octavie kígyószelídítő

Hawa Nouma királyleány a legkisebb nő

Moore Aron afrikai óriás-néger, aki törött üvegen táncol

Walters Fred tiszta kék testbőrű ember

Griffin tanár szellemidéző és kardnyelő

Giovanni G. A. idomított madarai- és majmaival

Sarckatto tanár zeneértő nyulaival

Chinai csoport akrobaták, kígyóemberek két kiváló szépségű leánnyal

Majom színház komikus jelenetek majmok által előadva

Zelda bűvésznő, kiszabadítja megkötözött kezeit erősen feszítő vasláncokból.

Cody nagy pártolója volt minden újnak, a filmkészítésben nagy lehetőséget látott. Az első westernfilm is hozzá köthető (Edison 1894-ben egy félperces rövidfilmet készített a cirkuszról), s több dokumentumfilmet is forgattak róla. A sors iróniája, hogy Bill végzetét épp a filmek elterjedése, a westernfilmek megjelenése okozta. Vállalkozása 1913-ban csődbe ment. Méltatlanul elszegényedve, magányosan, betegen távozott az örök vadászmezőkre, 1917-ben. Neve, nimbusza ugyanakkor máig fennmaradt, miként az általa alapított Cody nevű város is, ahol egy rendkívül látogatott múzeum őrzi az első amerikai szupersztár tárgyi és szellemi emlékeit. Sőt a New York állambeli Buffalo város amerikai futballcsapata – a drukkerek kérésére – felvette a Buffalo Bills nevet.

A négyéves, 115 állomásból álló európai turné során Buffalo Bill és társulata 1906-ban Magyarországra is ellátogatott. Bő egy hónap alatt (június 16. és július 22. között) 25 városban fordultak meg, s mindösszesen 70 előadást adtak. Budapesten mindjárt 18-at, de a legtöbb településen egy napon kettőt. Az európai turné 55. állomása volt a békéscsabai, július 2-án láthatták a nézők a világhírű produkciót.

A már bevált recept szerint, Csabán is két héttel az előadás előtt kezdődött el a reklámozás („Megtekintése önmagunk iránti kötelesség”). A helyi lapban cikkek, hirdetések jelentek meg. A Wild West 45 fős stábjának csak a toborzás volt a dolga. Autót béreltek, s a környék 30 kilométeres körzetben minden faluban és városban plakátokat ragasztottak ki. Emellett elárasztották a helyi hirdetőoszlopokat, valamint bekopogtattak a település kereskedőihez, bolti árusaihoz, hogy ingyenjegy ellenében a kirakatban hirdethessék a nem mindennapi látványosságot.

Összesen mintegy 20 ezer nyomtatvány került ki az utcákra. A produkció – mai szóhasználattal élve – marketingigazgatója, John M. Burke 4 nappal az előadás előtt érkezett, s önmagában a cowboy ruházatban való megjelenése, valamint a sorra adott interjúi is a népszerűsítés részét képezték.

A reklámhadjáratnak meg is lett az eredménye: a vasútállomáson a korai órák ellenére is (a cirkusz ugyanis mindig éjszaka utazott, s hajnalra ért a célállomásra) hatalmas tömeg várta a három különvonat és 50 vagon érkezését. Az utazó társulat 486 alkalmazottat foglalkoztatott, 14 igazgatót, 150 fellépőt, a többiek a kiszolgáló személyzetet (szakácsok, hirdetéssel foglalkozók, állatokat ellátók, rakodók stb.) alkották, s még nem szóltunk 183 lóról és 8 öszvérről…

A mozdonyok 4 órakor pöfögtek be Békéscsabára Debrecenből, s a megérkezést követően rögtön következett a vonulás, amely szintúgy a show részét képezte: a társulat különleges, tarka ruháiban vonult végig a Vasút utcán (ma Andrássy út), s meg sem állt a vásártérig. Az akkori vásártér a mai Gyulai út, körgát, Kórház utca, Dedinszky utca által határolt területen elhelyezkedő 50 holdnyi terület volt.

A helyi sajtóból tudjuk, hogy Buffalo Bill rögtön megérkezése után szállodába vonult pihenni, majd 10 óra után felkereste a vásártéren addigra már álló sátorvárost. A bevonulásnak, a kipakolásnak, illetve az építkezésnek is rengeteg nézője volt. A külföldiek alaposan felélénkítették a helyi boltosok forgalmát, „az indiánusok a vásárban is jártak és sok cifraságot vásároltak” – írta a Békésmegyei Híradó.

Békéscsabán külön „programot” is beiktatott a Wilde West: a két órakor kezdődő első előadást követően a társulat testületileg vonult a temetőbe, ahol megkoszorúzták a Barnum cirkusz egykori alkalmazottja, az amerikai Henry Clark sírját. A világhírű Barnum 1901-ben járt Békéscsabán, Clark akkor kapott agyvérzést, s az orvosok már nem tudtak segíteni rajta. A Buffalo Billt kísérő író (és kardnyelő) Ch. E. Griffin is megemlíti a négyéves európai turnét megörökítő könyvében a csabai főhajtást: „A cirkusz meglátogatta Henry Clark sírját, beszédeket mondtak és a Prof. Sweeney’s Cowboy Band illő válogatást adott elő.”

Az esti előadás 8 órakor kezdődött, de Cody ezredesnek, a sűrű program ellenére is volt gondja rá, hogy békéscsabai képeslapot vásároljon (rajta az Evangélikus nagytemplom), s feleségének elküldje azt. A képeslap ma is megtalálható a Buffalo Bill Múzeumban!

A Békésmegyei Közlöny „Buffalo-láz” címmel, s „Békés megye – Csabán” alcímmel jelentette meg tudósítását, melyből az is kiderült, „hogy soha nem látott idegenforgalmat teremtett Csabának a cirkusz, ahová Cody ezredes vadnyugat tábora a mágnes vonzóerejével csalta vasúton, kocsin és az apostolok lován a kíváncsi embereket ezer és ezer számra a vásártérre varázsolt szédületes arányú cirkuszba. Nem hiába! A Buffalo cirkusz olyas valami nagyszabású látványosságot produkált, amik igazolták a hihetetlen plakátok festményeit. A vad Nyugatnak kultur és nem kultur nációi vonultak fel nemzeti viseletükben a néző szemei előtt, csodálatos káprázatba ejtve az embert. Mind-mind vakmerően bravúros lovasok, akik hajmeresztő dolgokat mutattak be. Fényes attrakciók, amelyekben a lovaglás és háborúsdi legmagasabb művészetének jutott a szerep. Csodamutatványok voltak ezek, amelyek gyönyörködésébe szinte belefáradt a szemlélő. Mindkét előadást tengernép nézte végig.”

A lap értesülései szerint a cirkusz napi rezsije 17.000 koronát tett ki. De a helyi vállalkozók kasszáját gyarapította a csak reggelire eladott 500 liter tej és a más élelmiszercikkekért kapott busás bevétel is. „Legjobban felvirágoztatták a korcsmaipart. A vendéglők és kávéházak még éjjel is zsúfolva voltak. Szüretjük volt aztán a bérkocsisoknak is, amelyek szüntelen robogása nagyvárosi szint kölcsönzött a népáradattól hullámzó utcáknak.”

Hogy milyen profi stábbal is dolgozott az ezredes, mi sem jelzi jobban, minthogy az esti műsor után alig több, mint egy órával már készen állt a vonatkaraván az indulásra. A következő állomás Szentes volt.

A legendás, ekkortájt 60 éves Buffalo Bill pedig, ha nem is paripáján, de legalábbis gumikerekű hintaján robogott el a csabai éjszakában – majdnem úgy, ahogyan a westernfilmek végén a vadnyugati hős szokott a naplementében...

Gyopárosi csobbanás

Évekkel ezelőtt még a Magyar Hírlapban jelent meg egy írás Száraz Miklós György tollából, aki nagyapja, az egykori orosházi országgyűlési képviselő, Csizmadia András és Buffalo Bill 1906. nyarán történt találkozását örökítette meg. Bill lovakat szeretett volna vásárolni, s az orosházi pusztákon nézett körül. A legenda szerint Csizmadia a lovai után a magyar szürkemarháit mutatta meg a nagy bölényvadásznak, az alábbi szavak kíséretében: „Látod, ezredes, mi hiúk vagyunk. Te arra vagy büszke, amit elpusztítottál, én meg arra, amit a világra segítettem.”

Cody nem sértődött meg, sőt a lovas-üzlet megkötése után elfogadta Csizmadia invitálását a gyopárosi fürdőbe. Nem illett volna a róla kialakított képbe, de bizony komoly ízületi és izom fájdalmai voltak ekkor már a vadnyugati hősnek. Jól is esett neki a háromórás, fröccsözéssel egybekötött gyopárosi fürdőzés. Csak azon csodálkozott nagyot, hogy a helyiek a tóhoz hordják sérült állataikat: „Hihetetlen, hogy itt gyógyfürdőbe járnak a lovak…”– fakadt ki értetlenül.