2019.02.05. 15:09
Aranykoszorúval ismerték el Kertész János autószerelő-mestert
Nyugdíjazása mellett sem pihen a nemrégiben aranykoszorús mesterré avatott Kertész János autószerelő-mester. A kiemelkedő munkájáért elismert szakember minden napját az általa alapított családi vállalkozásban tölti, ahol két fia mellett a csapat kulcsfontosságú tagjaként besegít a napi munkába, a tanulóképzésbe és különböző járműtechnikai képzéseket hoz a megyei vállalkozók számára. A szakembert a pályafutásáról és a mestercímről is kérdeztük.
– Tavaly vehette át a rangos címet a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától. Nagyon meglepte a hír, miszerint Ön is a kiemelkedő szakemberek között szerepel?
– Meglepetéssel fogadtam, de nagyon jóleső érzés valahol. Az ember mindennapos munkájának az ügyfelek elégedettsége a jutalma, de pluszként egy ilyen erkölcsi elismerés megdobogtatta a szívemet.
– Az aranykoszorú a szakmában eltöltött időt is jelzi, negyven év áll a szó mögött.
– Igen, négy évtizede szereztem meg a mestervizsgámat autószerelőként. Mindig is szerettem volna a szakmámat oly módon gyakorolni, hogy a maximumot tudjam kihozni belőle. Úgy érzem, sikerült. A pályafutásom alatt soha nem volt egyetlen reklamációs problémám sem. A gyakorlati feladatok mellett pedig közösségkovácsoló szerepet is vállaltam, mint a Békéscsabai Ipartestület elnöke, valamint az Autószerelők Országos Egyesületének területi képviselője. Feladatomnak éreztem, hogy olyan képzéseket, előadásokat is elhozzak a megyébe, amelyek a kisvállalkozók fejlődését szolgálják. Hiszen mi, márkafüggetlen autószerelők kevesebb lehetőséghez jutunk szakmai fejlődés terén, mint a márkaszervizek alkalmazottai. Egy nagyon gyorsan fejlődő ágazatban kell önmagunknak megtalálnunk a lehetőségeket.
– A cselekedetei komoly elhivatottságra engednek következtetni. Gyermekkori álma vált valóra azzal, hogy autószerelő lett?
– Már általános iskolásként tudtam, hogy autószerelő leszek. Otthon folyton bütyköltem, járműveket barkácsoltam, és érdeklődéssel figyeltem a földet művelő gépeket. Az iskolában 4,6-os átlaggal végeztem, ezért a tanáraim mindenáron megpróbáltak lebeszélni a szakképzésről, de nem hagytam magam. Akkoriban népszerű volt a szakma, csak ismeretség útján tudtam bekerülni a szakmunkásképzőbe.
– A szakma szeretetét továbbadta a gyermekeinek, mindkét fia a vállalkozásában dolgozik.
– Mindketten részesei a cégnek. Immár két éve vagyok nyugdíjas, s bár mindennap a műhely területén vagyok, tudom jól, ha nem lennék itt, akkor sem állna meg az élet, mert a gyermekeim nagy biztonsággal vezetik a vállalkozást. Az idősebbik fiam autóelektronikai műszerész mester, a fiatalabb a SZIE gazdasági karán végzett. Nagyon jól kiegészítik egymást, nyugodt szívvel adom át számukra a stafétát.
– Ötven éve szerezte meg a bizonyítványát. Hogyan tudott lépést tartani az autóipar fejlődésével?
– Rendszeresen jártam képzésekre, Németországban több hetet töltöttem az akkori IPOSZ delegáltjaként. Ezenfelül gyakran forgatom a szaksajtót, figyelem az internetes portálokat, híreket. Folyamatosan igyekezni kell előrehaladni annak érdekében, hogy az óriási technikai fejlődést le tudja követni az ember. És ez igaz az eszközökre is. Szerencsére több nyertes pályázatból tudtunk bővülni az elmúlt évtizedekben, de a nyereség egy részét is a fejlődésünkre fordítottam.
Fél évszázada szerezte meg a szakképesítést
Kertész János autószerelő-mester 1967–70 között a békéscsabai 611-es szakmunkásképzőben szerezte meg az autószerelő-szakmát, közben ipari tanulóként a Békés Megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalatnál dolgozott. Később a kamuti termelőszövetkezetben helyezkedett el egy autójavító-brigádban, ahonnan bevonult katonának. Ezt követően alkalmazta a Kner nyomda, majd kisiparos lett, végül 1993-ban megalapította vállalkozását, amelyben mára hat főt foglalkoztat, s ahol több tanuló is elsajátította a szakmához szükséges gyakorlati fogásokat.
