2019.02.19. 14:55
Hódok rágcsálnak a Körösök mentén
Egy hód vagy egy egész hódcsalád tanyázik a gyomaendrődi Hantoskerti-holtág környékén, melynek jól látható jelei, hogy egyes fák törzseit alaposan körberágták az állatok. Az egyik helyi halőr tapasztalatai szerint ebben a térségben eddig csak a hullámtéren belül fordultak elő, megjelenésük ezen a holtágon mindképpen érdekes tény.
Fotó: Juhász Erika
Védett állatról van szó, azonban a szakemberek szerint olyan helyeken, ahol ingatlan is van a közelben, érdemes védekezni a rágások ellen, mivel a hód igen vastag törzsű fákat is képes kidönteni. Juhász Erika, Gyuláról elszármazott, Szegeden végzett biológus, az ELTE doktorandusza 2016 óta foglalkozik a faj táplálkozási szokásaival, elterjedésével és társadalmi megítélésével az ország különböző területein. Itthon, a Körösök vidékén is végzett megfigyeléseket.
A biológus információi szerint a helyi lakosok először 2007-ben észlelték a hódot a Sebes-Körösön. A faj ma már a Körösök teljes magyarországi szakaszán jelen van. Kizárólag növényekkel táplálkozik, fás szárú fajok vékony ágainak kérgével, háncsával, a nyári időszakban pedig lágyszárúakkal is. A tevékenysége a hullámtérben, vagyis az ártér töltések által közrefogott részen többnyire nem feltűnő a bőséges fásszárú-táplálékkínálat miatt. Az állomány növekedésével azonban egyes példányok új élőhelyet kereshetnek maguknak a hullámtéren kívül, és olykor akár városi környezetben is megjelenhetnek.
– Az ilyen területeken az első rágások megtalálása után érdemes gondoskodni a környező néhány száz méter hosszú szakaszon, a vízparttól 0–20 méter távolságra lévő fűzfák, nyárfák, gyümölcsfák és díszfák védelméről, egyedi körbekerítéséről. Ez erős anyagú, egy méter magas dróthalóval – műanyag háló erre nem alkalmas – valósítható meg. Legjobb az, ha a drótháló nem érintkezik közvetlenül a fatörzzsel, és mindenképpen le kell érnie a földig – fejtette ki Juhász Erika.
A biológus azt tanácsolja, hogy amennyiben egy hód által befaragott fát kivágnak, annak ágrendszerét célszerű a helyszínen hagyni. Ugyanis a hód általi fadöntés elsődleges célja ezen ágak elérése. Eltávolításuk esetén az állat újabb fák kidöntésére kényszerül a táplálékszerzés érdekében. Juhász Erika elmondta, az eurázsiai hód őshonos, védett állatfajunk. A 19. század közepén a túlvadászat következtében kipusztult hazánkból. Újbóli megjelenése és európai szintű állománynövekedése a visszatelepítési programok és a spontán terjedés eredménye.
