Mint egykoron, pénteken újra szalmával perzselték a disznót

– Mindenképpen folytatni szerettük volna azt a kezdeményezést, amit tavaly indítottunk útjára – nyilatkozta hírportálunknak a program hátteréről Nyíri Mihály. A Gyulai Kert- és Tanyatulajdonosok Egyesületének elnöke elmondta, mindenképpen próbálják életben tartani a tanyasi disznótorok hangulatát, és ennek érdekében mindig valami korhű attrakcióval rukkolnak elő.

Emlékeztetett rá, tavaly egy, ma már kevesek által ismert perzselőt is használtak munkájuk során. A régi öregek elmondása szerint azt az eszközt egy Rozsos nevű lakatosmester készítette, aki Gyula újvárosi részén élt, és valamikor az 1900-as évek elején születhetett. Idén viszont még távolabbi időutazásra hívták tagjaikat, hiszen szalmával perzseltek, amivel még az említett perzselőkészülék előtt szabadították meg a sertéseket a szőrüktől. A művelet módja az volt egykor, hogy szalmával borították be az oldalára fektetett állatot, majd meggyújtották és egy vasvillával folyamatosan igazgatták a szalmát. A perzselést addig végezték, míg pirosas színűvé nem pörkölődött a bőr, ezt követően azt forró vízzel leöntötték és tökéletesen tisztára dörzsölték.

– Az 1900-as évek elejét hoztuk vissza egy rövid időre – ecsetelte Nyíri Mihály. – Gyulán három nemzetiség, a magyar, a román és a német él békességben, a szokások mindig is keveredtek, amiből később kialakultak a disznóvágási hagyományok. A pénteki esemény is megmutatta, hogy milyen nehéz munkával dolgozták fel őseink a disznót, mennyivel nehezebb volt modern eszközök nélkül a ma már egyszerűbbnek tűnő műveleteket is véghez vinni.

A szintén az egyesülethez tartozó Nyíri Mihályné arról beszélt lapunknak, hogy az ilyen jellegű programok közelebb hozzák egymáshoz a tagokat.

– Az egyesületnek idős, illetve tanyákon élő, tanyákon gazdálkodó tagjai vannak. Ezek az ingatlanok elég távol esnek egymástól, így a közösségépítésben is nagy szerep jut a rendezvényeknek – húzta alá.

Nyíri Mihály kiegészítésként hozzátette, fontos céljuk az elesett emberek segítése, a környezetvédelem, az utak javítása. A hagyományőrzés mellett ezekkel is foglalkoznak.

– Az utak javításáért, karban tartásáért az önkormányzat is sokat tesz, illetve a tagság saját erőből is igyekszik lépni ennek érdekében – tették hozzá. – Ezen felül a közvilágítás bővítése érdekében is sikeres együttműködés valósult meg.

Visszatérve a pénteki gasztroprogramhoz: a disznótoron saját recept alapján hurka és kolbász készült.

– Speciális gyulai ízvilág alapján dolgoztunk – mesélte Nyíri Mihály. – A kolbász nem csemege, és nem is túl csípős. Arra törekedtünk, hogy mindenkinek megfeleljen.

Szombaton közös lakoma

A disznótoros program szombaton folytatódik, hiszen az egyesület 110 vendéget hívott meg a civil házban tartandó lakomára, ahol Veres András húsipari vállalkozó – aki maga is a tanyavilágban nőtt fel – tart majd előadást az egykori tanyasi disznótorokról. Az asztalokra a kolbász és hurka mellett tört krumpli és dinsztelt káposzta kerül.

– A közös étkezés a disznóvágások fontos része. Ezzel a mozzanattal ezt is szeretnénk feleleveníteni – hangsúlyozta Nyíri Mihály.