Kazinczy-díjas diákokat nevel ki a gyomaendrődi tanárnő

– Már 35 éve tanít, az irodalmi versenyekre való felkészítés mellett 25 éve vezeti a maga alapította Színfolt Mazsorett Táncegyesületet. Rendezvények műsorvezető háziasszonya, újságcikkeket is ír, és még nincs vége a listának. Folyamatosan keresi a tennivalókat, vagy a feladatok találják meg önt?

– Sok felkérést kapok, de van, hogy magam kezdeményezek. A szüleimtől örököltem a sokrétű érdeklődésemet, ők is többféle dologgal foglalkoztak. Mindig mondták: több lábon kell állni! A Szép magyar beszéd versenyre való felkészítés a szakmai munkásságom alappillére. A pályám során mindig fontosnak tartottam a szakmaiságot, az őszinteséget, a jóindulatot, a lelkesedést és a vidámságot is. Hitvallásom a hitelesség, az értékek feltárása úgy a tanításban, mint az emberi kapcsolatokban. Az irodalommal a gimnáziumban „fertőződtem meg”, ahol sokat szavaltam, ünnepi műsorokon szerepeltem, és jómagam, amikor tanítani kezdtem, továbbvittem ezt a vonalat.

– Honnan ered a magyar nyelv és irodalom iránti rajongása?

– Már gyermekként is imádtam olvasni. Tízévesen beiratkoztam a könyvtárba, a versek és a szépirodalom voltak a kedvenceim, és a mai napig is azok. Élénken él bennem, hogy mikor anno az iskolából vagy délutáni programról hazaértem, a szüleim, akik már megvacsoráztak, ott ültek az asztal körül, és amíg én ettem, ők olvastak. Édesanyám könyveket, édesapám leginkább újságokat.

– Mindezt a saját gyermekének is tovább tudta adni?

– Természetesen. Dóri lányom Kazinczy-díjas, angol-kommunikáció szakos bölcsészként végzett, újságíró. Unokám Flóra, aki óvodás, már fantasztikus szókinccsel rendelkezik. A napokban így szólt hozzám: „Nagyi, rendkívül finom volt a krumplifőzeléked”. Úgy gondolom, minden a családban kezdődik, és ott dől el minden.

– A tanítványai körében hogyan tudja népszerűsíteni az olvasás, szavalás szeretetét?

– Sajnos nem mindenki fogékony rá, de minden osztályban van három-öt diák, aki rendszeresen olvas. Akiken látom, hogy érdeklődőek, számukra köteteket szoktam ajánlani, sőt, a saját könyveimből is szívesen kölcsönadok. Például Jack Londontól „A vadon szava” mindenkinél népszerű szokott lenni. Szívesen ajánlom olvasásra Kányádi versesköteteit és az én kedvenc költőim, Ady, Radnóti és József Attila verseit, valamint Szilágyi Ferenc gyomai születésű író köteteit is. Emellett rendkívül hatásos még az is, amikor egy neves íróval, költővel vagy színésszel való személyes találkozásom élményét mesélem el a diákoknak.

Kezdetektől fogva ugyanott tanít

Hunya Jolán Békéscsabán született. Debrecenben szerzett tanítói diplomát 1984-ben, majd 1991-ben Szegeden, magyar szakon. 1984 óta tanít egyetlen munkahelyén, a gyomaendrődi Kis Bálint Általános Iskolában. Fontosnak tartja a tehetségek támogatását, előtérbe helyezését. Imádja a verseket, a mazsorett tánc oktatását, de mégis legbüszkébb unokájára, Flórára, akivel bár nem élnek egy városban, de azért kéthetente igyekszik meglátogatni Gyálra került lányának családját.