Átadták a felújított I. világháborús temetőt Gyulán

A hazáért életüket áldozó, egykori katonákra emlékezve, egy olyan esemény kapcsán róttuk le tiszteletünket, ami remélem, hogy örökre megváltoztatta az emberek gondolkodását – fogalmazott beszédében dr. Görgényi Ernő. Gyula város polgármestere elmondta, a világháború – amiről akkor senki nem gondolta, hogy csupán az első – megtanított bennünket arra, hogy a háború végül egészen más, mint amit eleink gondoltak róla.

Abban hittek, hogy szeretet hazájukért indulnak harcba

– Nem romantikus történet, nem csillogó páncélos lovagok dicső csatája, hanem halál, veszteség és gyász – húzta alá dr. Görgényi Ernő. 1914 nyarán Gyulán azonban ezt senki sem sejtette. A városban senki sem gondolt a háborúra, még akkor sem, amikor megszületett a Monarchia Szerbiához intézett ultimátuma. Amikor azonban elrendelték a mozgósítást, a gyulai fiatalok tüntető körmeneteket rendeztek – a háború mellett.

A mozgósítás során sokan nem várták meg, amíg rájuk kerül a sor, inkább önként jelentkeztek katonának. Abban hittek rendületlenül, hogy szeretett hazájukért indulnak harcba, ám következett a kiábrándító, keserű, rideg valóság. A gyulai ezred augusztus 29-én esett át a tűzkeresztségen, szeptemberben már felütötte a fejét a Galíciából hazatérő katonák között a kolera, ami csakhamar járvánnyá alakult.

A sebesültek száma is folyamatosan nőtt. Ahogy elhúzódott a háború, úgy csökkent a lelkesedés is. Újabb és újabb korosztályokat hívtak be. Az élelmezés akadozni kezdett, majd megérkeztek az első, a román seregek elől menekülő erdélyiek. 1917-ben már cukorjegyeket kellett osztani és a gyulaiak is megismerkedtek a kukoricás kenyérrel.

Folytatódtak a katonai rekvirálások, a közbiztonság terén egyre aggasztóbb jelenségekkel lehetett találkozni. Iszonyatosan feszültté vált a viszony a Gyulán állomásozó cseh katonákkal, majd jött a Magyarországot végső romlásba taszító Őszirózsás forradalom, a román megszállás és végül Trianon. Egy merénylet következményeként kialakult tragikus láncolat eredményeként Gyula az ország közepéről a peremére került. Elveszett a város gazdaságföldrajzi értelemben vett hátországa.

Dr. Görgényi Ernő elmondta, a sírokban olyan polgárok nyugszanak, akik nem láthatták előre a tragikus események kimenetelét, akik hősiesen életüket adták a hazáért, a becsületükért.

Emlékeznünk kell áldozatukra, sorsukra – hangsúlyozta dr. Görgényi Ernő, majd kitért arra, hogy az idei esztendőben Gyulán párhuzamosan három temetőben tehetik méltóvá az emlékezés színterét. A Szentháromság temetőben a katolikus egyház a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum pályázati kiírásán elnyert támogatással 182 fejfát újíttatott meg. A református új-temetőben negyven sírkövet és egy emlékművet újíttatott fel a református egyház. A Nagyökörjárásban 50 sírkövet újíttatott fel az önkormányzat ugyancsak a szaktárca támogatásával, amelynek átadása júliusban lesz.

Tartsunk inkább lelkiismeret-vizsgálatot!

Dr. Kiss-Rigó László, szeged-csanádi püspök kiemelte, szinte közhelyszerűen azt szokták mondani, hogy azért kell emlékeznünk a háborúk, az emberek által okozott katasztrófák áldozataira, hogy azok az események többet ne történhessenek meg.

– Sajnos mindez folytatódik. Elég csak 1919-re, a II. világháborúra, 1956-ra gondolni – tette hozzá. – Mi most békében élhetünk, de a világ számos helyén van embertelen küzdelem, szenvedés, igazságtalan konfliktus. A hívő ember is felteheti a kérdést, hogy ha Isten a történelem atyja és ura, miként engedhet meg ennyi borzalmas szenvedést. Több oldalról lehet keresni a választ. Nem hibáztathatjuk azt, akitől a valódi szabadságot kaptuk és azt elfogadtuk. A lehetőséggel viszont rosszul élve, nem mindig jó irányba alakítottuk a földet, a társadalmat. Tartsunk inkább lelkiismeret-vizsgálatot. Ahol van kegyetlenség, embertelenség, szenvedés és halál, ott mindig van lehetőség arra, hogy az igazi szolidaritás, a kötelességteljesítés, a bajtársiasság, a hazaszeret erényét hősiesen gyakorolják. Erre emlékezzünk, tőlük vegyünk példát, amikor fejet hajtunk hőseink előtt.

„Mi nem teszünk különbséget a hazánk területén elhunyt katonák között”

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, 1914 során még sokan osztották II. Vilmos császár elhíresült mondatát, amely szerint „Mire a levelek lehullanak, katonáink hazatérnek”. Nem így lett, sőt a nagy háború más volt, mint a korábbiak. Sok millió ember életét követelte, sokakat nyomorította meg, tett földönfutóvá.

– A harcok következményeként a győztesek átrajzolták a világ térképét, többek között kegyetlen bosszút állva hazánkon, miközben a harcok a hátországra, a családokra, az édesapákra, édesanyákra, gyermekekre is óriási szenvedést és fájdalmat zúdítottak – ecsetelte. – Egy évszázad elteltével – nekünk, akik most békében élhetünk –, feladatunk és kötelességünk hőseink előtt fejet hajtani, végső nyughelyeiket méltó állapotban tartani, emléküket tisztelettel és kegyelettel ápolni. Fontos törekvésünk, hogy honvédeink közül minél kevesebben maradjanak névtelenek, hogy hősiességük, helytállásuk példaként szolgálhasson.

Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban több felújított, helyreállított sírkertet, emlékművet adtak át. Kifejtette, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiírásán a Szeged-csanádi Egyházmegye 366 hadisír és három emlékmű helyreállítására közel 33 millió forintos támogatást nyert el. Ennek keretében újultak meg a gyulai római katolikus temetőben található hadisírok. A 182 hadisír betonfejrésze szörnyű állapotban volt, ezeket gránit fejrészekre cserélték, és a világháborús emlékmű is megújult. A monumentumhoz sétányt építettek.

– A kormány és a HM kiemelt feladata a hős áldozatok emlékének megőrzése – folytatta a gondolatot. Németh Szilárd kiemelten fontosnak nevezte a katona hősök méltó és kegyeletteljes emlékezetét Magyarországon és az egész Kárpáthazában. Ebben a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiemelkedő szerepet tölt be és jelentős kormányzati támogatással is rendelkezik.

– Hisszük, hogy minden nemzet fiai megérdemlik a végső nyugalmat, és mi nem teszünk különbséget a hazánk területén elhunyt katonák között – nyomatékosította. – Magyarország területén a székely-magyar honvédek mellett sok ezer más nemzetiségű és más állampolgárságú katona is elesett. A Monarchia hadseregében szolgáló német, szlovák, román és más nemzetiségű honvédek, illetve ellenséges orosz, román és más állampolgárságú katonák hunytak el. Mindent megteszünk azért, hogy segítsük mindannyiuk emlékhelyeit, nyughelyeit méltó állapotban tartani. S ezzel biztosítsuk hazáik, nemzeteik, leszármazottaik számára a kegyeletteljes emlékezés lehetőségét. A kölcsönös tisztelet jegyében ugyanezt várjuk el más országok földjeiben nyugvó magyar katonahőseink számára is. Ezért kötünk nemzetközi kétoldalú megállapodásokat, amelyek betartására és betartatására minden esetben igényt tartunk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a megkötött megállapodásoknak érvényt szerezzünk. Azért, hogy ne fordulhasson többé elő olyan erkölcstelen, kegyelet- és jogsértő eset, mint ami az úzvölgyi magyar katonai temetőben történt. Németh Szilárd ennek kapcsán felidézte, hogy hol tart most az egész magyarságot megrázó ügy.

A román önkormányzatok is emlékeztek

Az államtitkár ezt követően elmondta, a gyulai Szentháromság temető egy összetartó, a múltját őrző közösségről tanúskodik. Figyelemre méltónak nevezte és külön megköszönte, hogy a pénteki eseményen emlékezett és a koszorút helyezett el a Gyulai Román Nemzetiségi Önkormányzat és az Országos Román Önkormányzat.