Felavatták az Erkel Ferenc szobrot

Gyulán el nem múló odaadással hirdetjük és éltetjük Erkel Ferenc életművét – fogalmazott köszöntő beszédében dr. Görgényi Ernő. Gyula polgármestere elmondta, korábban és az elmúlt egy évtizedben is rengeteget tettek az Erkel-kultusz életében tartásáért, erősítéséért.

- 2011 óta mindig az évad első operaházi bemutatója előtt leróhatjuk tiszteletünket a Himnusz zeneszerzője és az Operaház örökös főzeneigazgatója előtt, szobrának megkoszorúzásával – sorolta. – Tavaly két Erkelhez köthető különlegességet is bemutattunk Gyulán: a zeneszerző egy eredeti kéziratát, valamint a hozzáköthető talán legértékesebb relikviát, azt az aranykoszorút, amelyet 50 éves karnagyi jubileumára kapott.

-Az Erkel kultuszt éltető események közül is kiemelkedett a vasárnapi program: a vidéki Magyarország első, egész alakos Erkel Ferencet ábrázoló szobrát avathattuk fel.

Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke, a zeneszerző szépunokája elmondta, három évtizede június közepén mindig ünnepségsorozattal tisztelegnek Erkel Ferenc munkássága előtt. Hozzátette: Gyula, mint a szülőváros meghatározó szerepet töltött be a zeneszerző életében, ahogy már idősebb korában Budakeszi is. Az említett programok ezért ott kezdődtek, szombaton pedig az Erkel Ferenc Emléktársaság és a zeneszerző által alapított Budapesti Filharmóniai Társaság a Hymnus születésének 175. évfordulója alkalmából adott emlékkoncertet a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

Hangsúlyozta, az ünnepségsorozat megkoronázása volt a vasárnapi gyulai esemény. Külön kiemelte Kun Miklós, a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezető igazgatója és Szőke Sándor szobrászművész szerepét, valamint örömének adott hangot, hogy az Erkel leszármazottak ötödik, hatodik, hetedik generációjának képviselői is jelen lehettek a rendezvényen.

Kiss-B. Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja köszöntőjében elmondta, Erkel Ferenc a 19. századi magyar zenekultúra megalapozója és életetője, megalkotta a nemzeti operát, mint műfajt és, mint színházat. Magasabb színvonalra emelte az országos kórusmozgalmat, és vállalta a felsőfokú zenészképzés igazgatását a zeneakadémián. Szólt arról, hogy a Magyar Művészeti Akadémia zeneművészeti tagozta szinte minden évben talál arra alkalmat, hogy koncertjein Erkel-mű is műsorra kerüljön, vagy Erkel-bemutatót támogasson.

Szólt személyes kötődéséről is, hiszen annak az Operaháznak a szólistája, amelyet Erkel hozott létre, és annak a zeneakadémiának a tanára, amelynek létrehozásában a legendás zeneszerző is közreműködött. Kiss-B. Attila negyedszázada, 1992-ban először éppen Gyulán, majd számos alkalommal öltötte magára Bánk bán jelmezét, és a Hunyadi László címszerepét is igazi ajándéknak tartja.

Apa és a zenei élet építője

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója utalva arra, hogy június 16-a az apák napja is egyben, elmondta Erkel Ferenc édesapa és a magyar zenei élet szisztematikus építője is volt egy személyben. Zenészdinasztiájuk Erkel Ferencben érte el a csúcspontját, s a família volt hivatott a török uralom és egyéb más politikai, illetve társadalmi tényezők miatt megkésett magyar kulturális fejlődést a zenei oldalon hozzágyorsítani Európához.

- Keményen, vasakarattal, ércszobrot érdemlő módon hozta létre a magyar romantikus operát – ecsetelte. – Fiaival pedig tulajdonképpen átfonta a magyar zenei életet, mert nem volt másra támaszkodnia. Erkel Sándor operaügyekben lett igazgató és kiváló karmester volt. Erkel Gyula zeneszerzővé vált, ő segített édesapjának befejezni az István királyt. Erkel László zongoratanár volt, és ő fedezte fel Bartókot Pozsonyban. Erkel Elek népszínházi területen jeleskedett, Erkel Lajos nagyszerű sakkozóként is lett ismert. A mozaikdarabkákat gyermekei vitték tovább.