2019.06.16. 06:59
Milliárdokat költöttek a szemétszállításra megyénkben
Több milliárd forintból fejlesztették az elmúlt években Békésben a szemétszállítás, vagyis a hulladékgazdálkodás rendszerét – ez is napirendre került csütörtökön Békéscsabán, a Békés megyei közgyűlés ülésén. Szó volt a hulladékudvarokról, a szelektív gyűjtésről és a sárga kukákról, valamint arról, egyelőre miért nem lehet súly, azaz a termelt szemét mennyisége alapján fizetni a díjat.
Békéscsabán válogatómű; Mezőhegyesen, Orosházán és Szeghalmon átrakóállomás és hulladékudvar; Dévaványán, Gyulán, Kunágotán és Vésztőn pedig hulladékudvar létesült európai uniós forrásból – derült ki Molnár Sándor vésztői polgármester, a több önkormányzatot tömörítő Dareh Társulás elnökének tájékoztatásából.
Ismertette: a társulás alapította meg a Dareh Bázis Nonprofit Zrt.-t, ez a cég felel immár minden megyei településen a szemét gyűjtéséért, elszállításáért, kezeléséért, valamint a pályázat keretében megvalósított létesítmények és beszerzett eszközök üzemeltetéséért. Ugyanakkor a szemétdíjat nem neki kell fizetni, hanem a központi NHKV Zrt.-nek, ez a cég küldi a csekkeket negyedévente.
Molnár Sándor elmondta, a Dareh Bázis Nonprofit Zrt. alvállalkozók révén végzi a közszolgáltatói feladatait, őket közbeszerzés során választották ki. Gyula esetében a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft., a többi 74 településen a Global Refuse Nonprofit Kft. lett a győztes, ezért lehet ezen cégek kukásautóival találkozni.
Amíg 2017-ben 743 millió liter, addig a megye 134 ezer háztartásából és 4400 közületétől tavaly 984 millió liter hulladékot gyűjtöttek be, a szemét a csabai válogatóüzembe került. Utóbbi napi kapacitása 350 tonna, átlagosan 300 tonna kommunális és 50 tonna szelektív hulladék kerül a rendszerbe.
A begyűjtött vegyes, valamint a szennyezések miatt nem megfelelő minőségben begyűjtött szelektív szemét 65 százaléka a hulladéklerakóba kerül. Ez a mennyiség jelentős mértékben mérsékelhető lenne, ha a szelektív hulladék szennyeződésektől mentesen érkezne be. Molnár Sándor szólt arról is: vannak, akik megfelelően gyűjtik a papírt, a műanyagot és a fémet, viszont vannak, akik a kiosztott sárga kukára úgy tekintenek, hogy kaptak még egy kukát, és abba mindent pakolnak.
A társulás elnöke elmondta, szerettek volna Szarvason is létrehozni egy átrakóállomást és egy hulladékudvart, de nem kaptak rá területet, nem jutottak egyezségre az illetékessel. Ezért várhatóan Gyomaendrődön létesül. Korábban Békéscsaba nem tartott igényt hulladékudvarra, most viszont felmerült annak szükségessége, ezért a megyeszékhelyen is lesz, a terület is talán megvan rá.
Molnár Sándor kifejtette, minden településen lehetne hulladékudvar, azonban kihasználtságuk egyelőre csekély. Emellett óvatosan kell bánni a szolgáltatások körének bővítésével, mivel ezek üzemeltetése pénzbe kerül. Tavaly nagyjából nullszaldós volt a szemétszállítás Békés megyében. Azt, hogy miből és mennyit lehet ingyen és pénzért elhelyezni a hulladékudvarokban, a tapasztalatok alapján határozzák majd meg.
Lényeges a szemléletformálás
Az ülésen Zalai Mihály, a grémium elnöke Békés megye egyik legfontosabb európai uniós beruházásának nevezte a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztését célzó projektet, hiszen az megalapozza a környezet védelmét, növeli az emberek felelősségérzetét.
Molnár Sándor elmondta, a jövőben továbbra is osztanak sárga kukákat, valamint a zöldhulladék számára komposztálóedényeket, illetve zöldkukákat, ebből nagyjából 16-20 ezer áll rendelkezésre. Bár a kukákat csippel látták el, hogy azonosíthassák azokat, súly alapján egyelőre nem lehet fizetőssé tenni a szolgáltatást. A mérési rendszer nem zárt – mint a villany, a gáz és a víz esetében –, és előfordulhat elvileg, hogy a szomszéd teletömi a félig üres edényzetet. A közszolgáltatás igénybevételére és a díj fizetésére minden ingatlanhasználó köteles.
