Nincs gyógyulás az SM-betegeknél

– 1976 februárjában, milyen furcsa is a sors, éppen péntek 13-án jelentkezett nálam először a betegség, gyakorlatilag minden előjel nélkül. Reggel fél kilenc lehetett, munka közben erőteljesen megszédültem – emlékezett vissza az egész életét megváltoztató napra Szabó György, aki akkor alig 31 éves volt.

A gyulai férfi elmondta, azonnal bevitték az ideg- és elmeosztályra. A sclerosis multiplex akkoriban kevésbé ismert betegségnek számított, elsőként nem is azt, hanem agyvelőgyulladást állapítottak meg. Jóval később, már Szegeden, az MRI-vizsgálat után derült ki, hogy SM-beteg. Gyógyszer nem igazán volt, ami elérhetővé vált, az nagyon drágának számított.

– Nem kívánom senkinek, amit akkoriban éreztem. A sclerosis multiplex egyik tünete, hogy az ember járása ingataggá válik, úgy megy, mint ha részeg lenne. Sokáig nem is mertem társaságban megjelenni. Előfordult, hogy felkeltem, de nem láttam. Ugyancsak reggel megtörtént, hogy nem tudtam felkelni, amikor próbáltam mozdulni, leestem az ágyról. S az előző este még semmi nem utalt arra, hogy másnap baj lehet. Nagyon keserves időszak volt ez. Kéthavonta újabb és újabb infúziós kezelések követték egymást az ismétlődő rosszullétek után.

Hozzátette, neki ennek ellenére szerencséje volt, hiszen sokan tolószékbe, ágyba kényszerülnek a betegek közül.

– Viszonylag jól helyrejöttem, jól vagyok, ami tényleg egy nagy adag mázlinak is köszönhető – folytatta a gondolatot. – Persze nem tökéletes az állapotom, de nem panaszkodhatom. Manapság is előfordul, hogy függöny-, illetve kettős látásom van. Ugyancsak gondot okoz, hogy néha jobbra dőlök a betegség következményeként. Ezek a tünetek nem válogatnak, nem egyszer előfordult, hogy biciklizés közben jött a baj. Mára megszoktam, ilyenkor megállok, óvatos vagyok. Az időjárási változások is okoznak nehézségeket, ekkor gyakran fáj a fejem, kicsit könnyebben elfáradok.

Szabó György nem titkolta, hogy a család sokat segített. – A kezdetektől minden helyzetben mellettem álltak. Nélkülük aligha tartanék itt – fogalmazott. – Alapvetően vidám természetű vagyok, szeretek hülyéskedni, és talán az is nyomott valamit a latban, hogy nem hagytam el magamat.

Szintén sokat jelentett, hogy a közelükben az egyik hölgy is sclerosis multiplexszel küzd. Vele annak idején sokat beszélgettek, a sorstársi közösség rengeteget számított. Szabó György később a helyi mozgáskorlátozottak egyesületi tagja lett, akkor az SM-betegek is odatartoztak, majd létrejött az önálló egyesület. Igyekeztek segíteni sorstársaiknak, sokat beszélgettek velük, a hozzátartozókat is felkészítették arra, hogyan lehet segíteni.

A hozzátartozókat is felkészítették arra, hogyan, miként lehet segíteni.

Az egyesület sokat segít az érintetteknek

Szabó György korábbi alelnökeként is erősen kötődik a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezetéhez, amely hazánk egyik legaktívabb betegeket támogató egyesületének számít. A szervezet a házi betegápolás során masszázst biztosított számára, a Berekfürdőn zajló rehabilitációt is segítik az egyesület SM Adományboltjának bevételéből. Szabó György számos nemzetközi versenyen is részt vett, például a hagyományos szlovákiai Abilimpián, illetve több civil főzőversenyen, rendezvényen, amelyeken különdíjat kapott.

A Herczegné Szabó Marianna elnök vezette civil szervezet mintaként működik sok más egyesület számára, hiszen olyan széles körű és átfogó programokat vállalt fel Békés megyében, amelyek hatásukban messze túlnyúlnak azon, ami egy betegszervezettől elvárható lenne. A betegségük miatt számosan otthonukba kényszerülnek, tevékenységük az elszigetelten élő emberekre is kiterjed.