2019.06.01. 15:14
Tíz foggal kevesebb: kerüljük a kontrollt
Egy uniós felmérés szerint átlagosan tíz fog hiányzik egy magyar ember szájából, és mindössze 19 százaléknak van meg az összes foga. Hazánk lakosai – így a Békés megyeiek is – jellemzően azzal lépnek rá már egész korán, gyermekkorban a rossz szájüregi egészséghez vezető útra, hogy mellőzik a rendszeres, rutinszerű ellenőrzéseket, és csak akkor keresik fel a fogorvost, ha már baj van.
Évek óta rossz a magyar felnőttek és gyermekek szájhigiéniája európai viszonylatban. Egy 12 évesnek például átlagosan három lyukas, tömött vagy hiányzó foga van. Az EU-tagállamok sorában ez a legrosszabb átlag, de az ép fogsorok átlagát (41 százalék) sem közelítjük meg azzal, hogy csak minden ötödik ember fogsora teljes.
A publikáció alapján úgy tűnik, a lakosság egy része nem törődik eleget a szájüregi egészségével, miközben a fogvesztés számos járulékos következménnyel, az egész szervezetre közvetett hatással bír: a maradék fogak nehezebben látják el a funkciójukat; rágóízületi betegségek alakulhatnak ki a kiegyensúlyozatlan terhelés miatt; ha egy fog nincs a helyén, akkor a környező szövetek visszahúzódnak, ezáltal az arcvonások is megváltozhatnak és beesettebbé válhatnak.
S hogy mi áll leggyakrabban a magyarok fogvesztésének hátterében? Túlnyomóan a szuvasodás, mely a gyermekeket, fiatalokat éppúgy érinti, mint a felnőtteket.
– Szuvasodás terén abban rejlik jelentős különbség a külföldi és a magyar népesség között, hogy az Unió nyugati országaiban sokkal intenzívebben, szélesebb körbe eljut a szájhigiéniai oktatás, azaz a gyerekek már az iskolában találkoznak a megfelelő információkkal. Tudják, hogy jobb fogazat a rendszeres fogmosással, a rutinszerű fogászati ellenőrzésekkel érhető el. Nem kizárólag problémákkal keresik fel az orvost, hanem megelőzés miatt is.
Nálunk azonban fordítva működik a dolog: egyesek sok esetben már csak akkor fordulnak szakemberhez, amikor már késő, a szuvasodás jelentős mértékű. Érdemes azonban tudni, minél korábban felismernek egy elváltozott fogat, annál kisebb foganyagveszteséggel lehet kezelni, ezáltal nő a fog várható élettartama – hívta fel a figyelmet Fazekas Bálint fogorvos.
A szakember szerint a probléma megelőzéséhez a szülők odafigyelése jelentősen hozzájárulhat. Annak érdekében, hogy a csemetéik egészséges fogú felnőtté váljanak, már egész korán érdemes hozzászoktatni őket az atrocitásmentes ellenőrzéshez, így a későbbiekben is megmaradhat a hajlandóság a fogorvosi vizsgálatokra, ahol időben kiszűrhető egy-egy elváltozás. De a helytelen fogápolás miatt kialakuló szuvasodás megelőzésére is létezik segítség: a gyógyszertárban kapható egy, a fogakat megszínező tabletta, amely mutatja a kicsiknek és a szülőknek is, hol szükséges újból átsúrolni a fogsort.
A fogvesztés másik leggyakoribb előidézője a fogágybetegség. Ez a hazai felnőttlakosság felét érinti valamilyen mértékben. Tünetei a vérzés, a fogak meglazulása vagy átrendeződése, az íny megduzzadása, esetenként visszahúzódása.
– Az életkor előrehaladtával természetes folyamat, hogy a fogágy gyengül, veszít a rugalmasságából. Viszont, ha a tartószövet olyan mértékben károsodik, hogy az a fogak meglazulását eredményezi, azt fogágybetegségnek nevezzük. Ebben az esetben is a korai felismeréssel tehetjük a legtöbbet szájüregünk egészségéért. Parodontológiai ellátás keretében kitolható a fogvesztés – árulta el a szakember.
Érdemes küzdeni a fogakért
Fintor Gabriella fogorvos arra hívta fel a figyelmet, azon túl, hogy némi odafigyeléssel elkerülhetők azok az egészségügyi problémák, melyek a fogak elhanyagolása miatt jelentkezhetnek, azért is érdemes küzdeni a fogakért, mert a fogmegtartó kezeléseket (például tömés, gyökérkezelés) támogatja a társadalombiztosítás, a fog pótlását (fogászati híd, korona, implantátum) azonban nem. Ezenfelül az időskori nyugdíj esetén a teljes kivehető fogpótlás ötven százalékban támogatott.
