Az erődítmény hősies védelme és a múlt is új életre kelt Gyulán

Apa, apa, ott vannak a törökök – hívta fel édesapja figyelmét egy körülbelül 8-9 éves kisfiú szombaton délután a várkertben. Az apuka és az anyuka mosolyogva fogadta gyermeke lelkesedését, és közelebb is mentek az „oszmánok”, majd a keresztények táborhelyéhez, hogy egészen közelről szemléljék meg, milyen is volt a korabeli élet, hogyan zajlottak a mindennapok.

Mint megtudtuk, a család Budapestről érkezett Gyulára, hogy egy hetet töltsön a békési fürdővárosban.

- Tudatosan időzítettük a nyaralásunkat a Végvári Napok idejére – mondta Zoltán János, az édesapa. – Ilyen jellegű múltidézést nagyon ritkán látni, és le se tagadhatnánk, hogy kisfiunkat, Gergőt is nagyon érdekli a dolog. Persze jártunk már a várfürdőben, a kastélyban és más helyeken is, hiszen Gyula számos érdekességet tartogat.

Gergő elárulta, a legjobban talán a szombat esti „ostromot” várta a Végvári Napok programjából, mivel – mint mondta – nagyon érdekli, miként is zajlott a védekezés a törökök ellen akkoriban.

A három napon át tartó programsorozatot egyébként sok ezren keresték fel, helyből, a megyéből és az ország egyéb tájairól is érkeztek látogatók, hogy megnézzék a végvári időket megidéző eseményt. A rendezvény egyik csúcspontja valóban a szombat esti hadijáték volt, ahol mintegy kétszáz hagyományőrző idézte fel, miként is zajlott a vár 1566-os ostroma.

Vasárnap azután jött a „visszavágó”, és bemutatták, hogy a keresztény seregek miként szerezték meg újra az erődítményt a törököktől. A valóságban közben persze eltelt 129 év, és ezt a több mint egy évszázadot is bemutatták Gyulán.

Magyar István alezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója elmondta, ahhoz, hogy itt lehessünk Gyulán, szükség volt arra, hogy Kerecsényi László és több mint kétezer katonája a hatalmas túlerővel szemben 63 napon át védje a várat, holott a hadi regula szerint harminc nap után fel kellett volna adnia az erődítményt. Emlékeztetett arra is, hogy Kerecsényi László Gyula előtt sikeresen védte meg Szigetvárat a török ostromtól.

- A kapitány olyat tett, amit a magyar történelemben nagyon senki. Több mint hatvanhárom napon át védte a gyulai erődítményt – folytatta a gondolatot. – Mik vagyunk mi ehhez képest?

Kifejtette, a hagyományőrök azért érkeztek Gyulára, hogy próbálják megidézni a történelmi kort; a végvári vitézek életét, hogy itt élet-halál harc folyt azért, hogy emberek élhessenek. Mint mondta, a tábor ezúttal is nyitott volt, a fiatalok, a gyerekek is megélhették, milyen volt akkoriban az élet.

Videó: Kiss Zoltán

Dr. Görgényi Ernő polgármester a megnyitón elmondott beszédében hangsúlyozta, küldetésük, hogy történelmi elégtételt szolgáltassanak az utókor által méltatlanul megítélt gyulai várvédő hősöknek. Szólt azokról a fejlesztésekről és programokról, amelyeket a cél érdekében megvalósítottak, megvalósítanak.

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő kiemelte, a hiteles rendezvény a hagyományőrzés mellett idegenforgalmi tekintetben is komoly jelentőséggel bír.

Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, a katonai hagyományőrzés, a család, a közösség, a haza, a lakóhely szeretete, a múlt tisztelete, a jelen értékeinek megbecsülése és a hagyomány megtartó erejében való hit határozza meg a programot.

Prof. dr. Csikány Tamás ezredes, HM főosztályvezetője a hétvégén több alkalommal is érdekes, közérthető módon világította meg a történelmi hátteret és az ostromok történéseit.

Új programelemek is voltak: középkori kaszinó és boszorkányverseny

A keresztény és török tábor megismerését a Calliope Diákszínpad animátorokként jelen lévő színjátszói is segítették. Sokak számára biztosított élményt, hogy részt vehettek a különleges időutazáson.

A megszokottak mellett voltak új elemek is a programban. A Középkori Kaszinó reneszánsz társas-szerencse játékokkal várta az érdeklődőket, illetve megtartották a Gyulai Boszorkányversenyt is, ahol négy versenyszám várt a résztvevőkre. Nem akármilyen feladatokban, szemmel verésben, átokmondásban, seprűn lovaglásban és bájitalkeverésben mérték össze „tudásukat” az indulók. Egyébként összesen hárman álltak rajthoz a különleges versengésen, amelyet végül Bedreag Stefánia nyert meg, aki ezzel az Örökös Főboszorkány címet is viselheti.

Esténként felléptek a hazai könnyűzenei élet kiválóságai, pénteken Nagy Feró és a Beatrice zenekar, szombaton Hevesi Tamás adott koncertet. A vár másik oldalán hagyományőrzőkkel, tánccal, zenével tölthették az időt a látogatók.